Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Műhely - Gecsényi Lajos: Dokumentumok Habsburg Ottó és a Magyar Nemzeti Bizottmány kapcsolatához (1948-1950)
hogy úgy érezte, hogy minden magyarral szóba kell állnia, mert minden magyar királya akart lenni.”10 Mint a Bakách-Bessenyey Györggyel11 folytatott levelezéséből kiderül, 1948 nyarán, a Nemzeti Bizottmány megalakulásakor maga is javaslatot tett a „parlament-pótló szerv” elnevezéssel illetett testület összetételére, mi több, a Végrehajtó Bizottság tagjait és két szakértőjét személy szerint is megnevezte.12 (A kezdettől fogva tapasztalható személyi ellentétek elhárítása érdekében táviratban kérte Sulyok Dezsőt, hogy megjelenés előtt álló emlékirataiban „enyhítse” a Nagy Ferencre vonatkozó megjegyzéseket.)13 Előrelátóan hívta fel a figyelmet arra, hogy megkerülhetetlen a „szélsőjobbnak” (valójában konzervatívnak) tekintett irányzat képviselőjének a bevonása, miután megítélése szerint az Európában lévő emigrációnak a 75%-a oda tartozott. Mi sem mutatja jobban, mennyire ismerte az amerikai politika irányultságát és az emigráción belüli helyzetet, mint az, hogy az általa javasolt személyek valamennyien helyet kaptak a Nemzeti Bizottmány Végrehajtó Bizottságában.14 Mivel Varga Bélának a Bizottmány megalakításáról hírt adó körlevele egyértelműen a Köztársaság kikiáltásáról szóló 1946. évi I. törvényt jelölte meg a szerveződés közjogi alapjának, az alkotmányos kérdéseket (azaz az államformát) továbbra is nyílt kérdésként kell kezelni. Miközben, mint erre utaltunk, fenntartotta a magyar trónra vonatkozó igényét, túllépett hívei aggodalmán és leszögezte: „ne csináljunk ebből casust,15 hanem tisztázva saját felfogásunkat, vegyünk részt a par lament és a bizottság munkájában.”16 Nyilvánvalóan azonban ez is indokolta, hogy Műhely 280 OL P 2066, 29. dosszié. Bakách-Bessenyey György levele Apor Gáborhoz. Párizs, 1948. szeptember 13. A levélváltásról lásd Catherine Horel: Horthy . Budapest, 2017, 299. 10Szegedy Maszák Aladár: Bezáruló körök – füstbement remények 1947 március – június . Kézirat. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, 483. fond, Szegedy Maszák gyűjtemény, 6. doboz, 27. dosszié, 82. lap. Köszönöm Katona Ferenc barátomnak. hogy felhívta a figyelmem a kéziratra és Csorba László professzornak, a gyűjtemény kurátorának, hogy a felhasználást engedélyezte. 11Bakách-Bessenyey György báró (1892–1959) jogász, diplomata. Követségi titkár Rómában és Bécsben, a Külügyminisztérium politikai osztályának helyettes vezetője, majd vezetője (1934– 1938). Követ Belgrádban (1938–1941), a vichy-i kormány mellett (1941–1943), Bernben (1943– 1944). A német megszálláskor lemondott az állásáról. A „követi bizottságban” tömörült náciellenes diplomaták egyik vezetője. A háború után nem tért haza, Párizsban, majd 1948-tól az Egyesült Államokban élt. A Magyar Nemzeti Bizottmány Végrehajtó Bizottságának tagja, a külügyi bizottság elnöke. 12Lásd az 1. számú dokumentumot. 13MNL OL P 2066, 64. dosszié. Radvánszky Antal levele Bakách-Bessenyey Györgyhöz. Párizs, 1948. február 11. 14A Magyar Nemzeti Bizottmányról újabban lásd Katalin Kádár Lynn: The Hungarian National Council/Hungarian National Committee/Magyar Nemzeti Bizottmány/Magyar Nemzeti Bizottság 1947–1972 In: The Inauguration of Organized Political Warfare. Cold War Organizations sponsored by the National Committee for a Free Europe/Free Europe Committee. Edited by Katalin Kádár Lynn. HHP, 2013, 237–252. 15Azaz ügyet. 16Lásd a 2. számú dokumentumot.
