Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Levéltári kutatások - módszertan és gyakorlat - Papp Barbara: Kutatás a londoni Freud Museum Levéltárában
részének létezése ismert ugyan a kutatók számára, de a kiadása nem történt meg (pl. Ferenczi versei későbbi feleségéhez), és vannak olyan kéziratok is, melyekről eddig nem volt tudomásunk. A többi magyar vonatkozású dokumentum a fő gyűjteményrészhez tartozik, sajnos ez igen csekély mennyiség. A Freud Museum mellett a Brit Nemzeti Könyvtárba (British Library , 96 Euston Road London, NW1 2DB) is több alkalommal ellátogattam. A különben impozáns méretű és felszereltségű, rendkívüli mértékben felhasználóbarát könyvtárban sajnos nem találtam a témám szempontjából lényeges kéziratokat, csak kiegészítő információkat szereztem a magyar származású pszichoanalitikusokról, illetve a Freud Museumhoz kapcsolódó publikációkról, forrásközlésekről. A londoni Archives of the British Psychoanalytical Society (112a Shirland Road London W9 2BT) magyar vonatkozású anyagairól is képet nyerhettem. A British Psychoanalytical Society természetesen nem történeti, hanem pszichoterápiás szakmai szervezet, bár lényeges tevékenységüknek tartják a pszichoanalitikus örökség dokumentumainak megőrzését: többek között Ernest Jones- és Bálint Mihály-kéziratokkal is rendelkeznek, vagyis a Társaság – egyben az egyetemes pszichoanalízis – nevezetes képviselőinek dokumentumaival. A gyűjteményben online katalógus segítségével kereshetünk, ami ugyan nagy segítség, de fontos tudni, hogy a kutatók számára csak rendkívül korlátozottan, szigorú keretek között hozzáférhető az archívum. Egy levéltáros és egy tiszteletbeli gyűjteményes dolgozik az intézményben, ám kutatószolgálat tulajdonképpen nincs, pontosabban csak előzetes időpont- és témaegyeztetés után lehetséges a látogatás. Ennek elég komoly anyagi vonzata is van: a napi belépőjegy 12 font (éves belépő 150 font); a dokumentumokat csak a személyzet fényképezheti, szkennelheti (25 penny/A4-es oldal, illetve 7 font/A4-es oldal + 1,5 font/CD). Annyit kiderítettem a katalógusból, hogy bizonyos magyar vonatkozású anyagok fellelhetők a gyűjteményben, nevezetesen a diktatúrák elől menekülő pszichoanalitikusok megsegítését célzó Ernest Jones Rehabilitation Fund Hungarian Action-fondjában (P33-B). Különösen érdekesnek tűntek a P33-B-06: Correspondence with Kata Levy, regarding relief parcels sent to Hungary, és a P33-B-07: Grants – Correspondence regarding grants made during this period, to Ivan Fónagy, Dr & Mrs (Kata) Levy and Lilla Veszy-Wagner csomók. Az említett anya gokról végül mégsem kértem másolatot, mivel megtudtam, hogy egy magyar kutató, Dr. Mészáros Judit pszichoanalitikus már megkapta az említett iratokat digitalizált formában, és kérésemre rendelkezésemre is bocsátotta azokat – ezzel egy kutatási együttműködés vette kezdetét közöttünk. Összességében igen sokat nyertem az úttal, nagyon hálás vagyok a lehetőségért. A kutatóknak a legmelegebben ajánlom, hogy pályázzanak a hungarika-kutatást támogató ösztöndíjakra. Levéltári kutatások – módszertan és gyakorlat 174
