Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Levéltári kutatások - módszertan és gyakorlat - Czeferner Dóra: A New York-i Schwimmer Rózsa-hagyaték jelentősége
Suzan Zimmermann a magyarországi nőmozgalom 1848 és 1918 közötti történetéről közreadott – a korábbiakban már többször említett – munkájában Schwimmer Rózsa 1890–1914 közötti levelezéséből dolgozott fel bizonyos részleteket, amelyek jobbára a Feministák Egyesületének korai működésére (programok, lap indulása), valamint a szociáldemokrata nőmozgalommal kialakult ellentétekre fókuszálnak.33 Zimmermann emellett betekintett azon sajtóforrásokba is, amelyek Schwimmer publicisztikai tevékenységére vonatkoznak.34 Kereszty Orsolya a Feministák Egyesületének és A Nő és a Társadalom nak a nők informális oktatásá ban betöltött szerepéről publikált 2011-es kötetében35 részben az egyesületi irato kat tartalmazó háromdoboznyi anyagot hasznosított.36 Ezen kívül – Zimmer -mannhoz, doktori disszertációja témavezetőjéhez hasonlóan – mintegy 14 doboznyi (többnyire magyar nyelvű) anyagot dolgozott fel a Schwimmer-levelezésből 1910-ig. A feltárt anyag többsége A Nő és a Társadalom indulására vonatkozik. Kereszty röviden tér azonban csak ki a Feministák nemzetközi kapcsolatrendszerére, és e tekintetben is a nyugat-európai és az angolszász vonal dominanciáját (valamint néhány egzotikusnak mondható ázsiai és óceánon túli ország szerepét) hangsúlyozza.37 Az imént említett munkákkal kapcsolatban leginkább azt kívántam érzékeltetni, hogy az ilyen típusú tallózó kutatások nem elegendőek ahhoz, hogy Schwimmer életéről és a hazai feminizmus korai történetéről részletgazdag képet kapjunk. Bízom tehát abban, hogy a későbbiekben lesz még lehetőségem arra, hogy a New York-i anyagban kutathassak, és tovább árnyalhassam a hazai és külföldi történészek e témakörhöz köthető ismereteit. Levéltári kutatások – módszertan és gyakorlat 168 vitás kérdésekben. (RSP I. Box 86– 97.) Azt, hogy a tengerentúli előadókörúton lévő, valamint a háborús békemozgalomban vezető szerepet vállaló Schwimmert mennyire várták haza a társnői, mi sem bizonyítja jobban, mint A Nő című folyóirat egyik 1916-os száma, melyben a szerkesztők már-már túlcsorduló örömüket fejezik ki azon alkalomból, hogy vezetőjük hazalátogat a (később betiltott) feminista kongresszusra. (A Nő , 1916. 6. 87.; L ásd még Szapor : i. m . 2 – 3. fejezet, 35 – 85.) A nemzetközi nőmozgalomban kiépített kapcsolatok tekintetében az látszik kirajzolódni, hogy bár Schwimmer és Aletta Jacobs közeli baráti kapcsolata 1914 után kiüresedett é s a levelek megritkultak, Schwimmer élete végéig levelezésben állt Carrie Chapman Catt-tel, aki többek között az amerikai állampolgárságért folytatott küzdelemben is praktikus és fontos tanácsokkal látta el korábbi társnőjét. Erre lásd még: Politics and Friendship. Letters from the International Women Suffrage Alliance, 1990. 33Zimmermann : i. m. 34E tekintetben saját munkámat is segítette kutatási eredményeivel. (Zimmermann munkájában e források „M Series”-ként szerepelnek, az anyag újrarendezését követő jelzetük: Rosika Schwimmer Papers, Series VIII. Personal Press Clippings. Box 503–550. 35Kereszty : i. m. 36Rosika Schwimmer Papers VII. Box 497–499. 37Az osztrák nőmozgalommal kiépült kapcsolat ot csak futólag, az 1913-as budapesti kongresszus és a bécsi előkonferencia kapcsán érinti. Kereszty: i. m. 104 – 120.
