Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Levéltári kutatások - módszertan és gyakorlat - Czeferner Dóra: A New York-i Schwimmer Rózsa-hagyaték jelentősége
kai elittel (többek között Károlyi Mihállyal, akivel már a világháború éveiben folyamatos levelezésben állt), illetve érdekes adalékok derülhetnek ki a Tanács köz tár -saság kezdetén Bécsbe menekülő magyarok helyzetéről, akik közül Schwimmer többekkel szoros kapcsolatot alakított ki. Ezzel párhuzamosan Hanna Hacker évek óta bátorít arra, hogy – a Schwimmer-hagyaték minél teljesebb körű feldolgozása után – készítsek el egy összehasonlító elemzést a vizsgált osztrák és magyar egyesületről, illetőleg vezetőik tevékenységéről. A New York-i Schwimmer-hagyaték és jelentősége Bizonyára sokakban felmerül a kérdés, hogy miként kerül egy magyar származású publicista és politikai aktivista életének szinte minden pillanatát dokumentáló irathagyatéka a második legnagyobb USA-beli közgyűjteménybe?17 Ahogy a fentiek ben már utaltam rá, az 1918 novembere és 1919 márciusa között svájci nagyköveti posztot betöltő Schwimmer a Tanácsköztársaság kikiáltását követően hazája elhagyására kényszerült. 1920 januárjában a család egy, a forrásokban nem megnevezett barátjának segítségével, Kovács Ilona néven jutott el Bécsbe, ahova rövid idő elteltével húga, Franciska (1880–1963) is követte.18 Itt a következő év augusztusáig maradtak, ekkor Lola Maverick Lloyd támogatásával az Amerikai Egyesült Államokba emigráltak.19 A testvérpár először Chicagóban, majd New York-ban élt, egészen 1944-ig – Lola haláláig – élvezve a Lloyd család anyagi támogatását. Rózsa amerikai állampolgárságért 1924-ben benyújtott kérelmét viszont megingathatatlan pacifista elvei miatt elutasították. Így a testvérek életük végéig „hontalan”ként, azaz „állampolgárság nélküliként” éltek az USA területén.20 Rózsa a New York-i évek során továbbra is széles körű publikációs tevékenységet folytatott: a gyermekmeséktől a házastársi szerepek témaköréig számos témát lefedő irodalmi hagyatékának feldolgozására – a magyar nyelvű iratok figyelembe vétele nélkül – legutóbb Dagmar Wernitznig vállalkozott doktori disszertációjában.21 Levéltári kutatások – módszertan és gyakorlat 162 17A hagyaték rendkívül sokrétű forrásanyagot foglal magába: iskolai füzeteket, Schwimmer rajzait, karikatúráit, a fiatalkori öngyilkos hajlamairól árulkodó rajzokat, amelyeken részleteibe menően tervezte meg saját síremlékét, lakáskulcsokat, híres fekete ridiküljét, könyvtári olvasójegyeket, határidőnaplókat (egy évben sokszor hármat-négyet is vezetett párhuzamosan) stb. 18Franciska, aki eredetileg zongoratanárként dolgozott, 1963-ben bekövetkezett haláláig Edith Wynnerrel közösen jelentős szerepet vállalt a Schwimmer-hagyaték kezelésében. Edith Wynner Papers, Manuscripts and Archives Division The New York Public Library. MssCol 17917 (a továbbiakban: EWP) . 19Természetesen Schwimmer hamis útlevelei és az emigrációval kapcsolatos hivatalos iratok is a hagyaték részét képezik. RSP X. Box 554, 555. 20Igazolványaiban kivétel nélkül szerepel a „ stateless ” megjelölés. Uo. 1921 után már csak néhány -szor tértek vissza Európába rövid gyógykezelések céljából, illetve azért, hogy különböző nő- vagy békekongresszusokon vegyenek részt. 21A disszertáció egyelőre csak kéziratban érhető el, célkitűzéseit és a hagyaték kutatásával kapcso latos jövőbeli terveit Wernitznig e tanulmányban jelölte meg: „ It is a Strange Thing not to Belong to any Country, as is my Case Now.” Fascism, Refugees, Statelessness, and Rosika Schwimmer (1877–1948). DEP: Deportate, esuli, profughe , 2015. 1. sz. 102–108.
