Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Levéltári kutatások - módszertan és gyakorlat - Czeferner Dóra: A New York-i Schwimmer Rózsa-hagyaték jelentősége
1914–1928).12 Fontosnak tartom kiemelni, hogy a lapok szerkesztőségének vezetői (Auguste Fickert, Adele Gerber, Leopoldine Kulka, Christine Touaillon, illetőleg magyar részről Schwimmer Rózsa, Glücklich Vilma és Pogány Paula), valamint a mögöttük álló egyesületek13 folyamatosan nyomon követték egymás munkáját, így viszonylag szoros kapcsolatban álltak egymással, valamint több nyugat-európai és tengerentúli nőszervezettel, lapjaik profilja pedig rendkívül hasonló volt. Mindezt a disszertációm mellékleteként elkészített cikkrepertórium is egyértelműen bizonyítja.14 A doktori dolgozatom egyik legfontosabb mellékleteként összeállítom továbbá a lapokban leggyakrabban publikáló szerzők – akik általában az említett egyesületek tagjai voltak – prozopográfiai adattárát. Így közelebbi képet nyújthatok arról, hogy pontosan kik voltak az egyesületek tagjai, mely társadalmi rétegekből kerültek ki, milyen munkát végeztek az egyesületi feladataik mellett, meg tudtak-e élni az újságírásból, milyen volt a családi állapotuk stb. A cikkek specifikus, témák szerinti elemzése mellett a dolgozatban nagy hangsúlyt kap a nők munkavállalásával kapcsolatos nézetek – 1914 és 1918 közötti rohamos – átalakulása, az osztrák és a magyar egyesületek háborúhoz való hozzáállása. Eddigi kutatásaim szerint az osztrákok esetében ez többnyire elméleti síkon maradt, a magyarok sokkal gyakorlatiasabbak voltak. Ennek bizonyítására rekonstruálni igyekszem azon levéltári forrásokat, amelyek az egyesületek állásközvetítő tevékenységét, valamint az osztrák szervezet jogsegélyszolgálatának működését dokumentálják. Továbbá az IWSA kútfőinek feltárásával rekonstruálom az egyesületek nyugat-európai és tengerentúli kapcsolatait egy olyan korszakban, amikor mind az osztrák, mind pedig a magyar nőmozgalom leginkább megközelítette a nyugati országok szervezkedésének szintjét. A fentiekből jól látható, hogy a doktori kutatáshoz több különböző forráscsoportra támaszkodom. Munkámat a kezdeti szakaszban jelentős mértékben megkönnyítették azon elektronikus archívumok – AstriaN Newspaper Online , Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma –, amelyeken az osztrák lap, valamint A Nő és a Társadalom, illetve A Nő példányainak többsége online is elérhető. 15 A vizsgálatba bevont további magyar nyelvű periodikák – Nőtisztviselők Lapja (1915– 1919), Nők Lapja (1916–1919), a Nőmunkás – 1915 és 1918 között megjelent, elő Levéltári kutatások – módszertan és gyakorlat 160 12A Neues Frauenleben utolsó lapszáma 1918 májusában került az olvasókhoz, míg A Nő megje lenése az 1918-as év után egyre rendszertelenebbé vált. 13A magyar lapoknál e tekintetben meg kell említenünk az 1896-ban szerveződött Nőtisztviselők Országos Egyesületét is, hiszen 1915-ig a Feministák Egyesületével közösen publikálták A Nő és a Társadalmat, valamint A Nő t. 14Az Excel táblázatokba a cikkek szerzői, műfajuk és témái (kulcsszavak) mellett azok tartalm a , helyszíneik és az adott lapban elfoglalt helyük is bekerült. Bízom abban, hogy az ilyen típusú – Nyugat-Európában és Németországban elterjedtnek számító – adatbázis a téma jövőbeli kutatóinak segítséget jelent majd. 15AustriaN Newspaper Online : http://anno.onb.ac.at/cgi-content/anno-plus?aid=frl (Utolsó letöltés ideje: 2018. 01. 05. ) ; Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma : http://www.mtda.hu/NET.html (Utolsó letöltés ideje : 2018. 01. 05. )
