Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Levéltári kutatások - módszertan és gyakorlat - Czeferner Dóra: A New York-i Schwimmer Rózsa-hagyaték jelentősége
Levéltári kutatások – módszertan és gyakorlat 158 Többek között e kérdésekre kaphat igen részletes válaszokat az a kutató, aki az Amerikai Egyesült Államok második – és a világ negyedik – leggazdagabb gyűjteménnyel rendelkező könyvtárának, a New York Public Library nak a kézirattárában őrzött, 48,8 iratfolyóméterből (szűkebb értelemben véve 600 dobozból álló)6 Schwimer-hagyatékának (Rosika Schwimmer Papers, 1890–1983 ) feldolgozásába kezd. Sietve szeretném leszögezni, hogy bár több – a hazai és nyugat-európai feminista mozgalmak fejlődési sajátosságaival foglalkozó – történész már végzett kutatásokat az archívumban, ezek közül csupán doktori disszertációm témavezetőjének, Szapor Juditnak a vizsgálódásai tekinthetők szisztematikus feltárásoknak.7 Én magam a Balassi Intézet Klebelsberg Kunó Ösztöndíjának köszönhetően 2017. október–novemberében kezdhettem a New York-i anyag tanulmányozásába, amelyből mintegy 150 doboznyit sikerült áttekintenem. A kutatás témája és relevanciája A New York-i Klebelsberg-pályázatom elsődleges célja a készülő doktori dolgozatomhoz való anyaggyűjtés volt.8 PhD-kutatásom homlokterében egy osztrák és egy magyar polgári feminista egyesület sajtótevékenysége áll: az Auguste Fickert (1955–1910) által 1892/1893-ban, Bécsben alapított Allgemeiner Österreichischer Frauenverein (Általános Osztrák Nőegylet), valamint a Budapesten, 1904-ben élet re hívott Feministák Egyesülete, amelynek vezetésében Glücklich Vilma (1872– 1927) mellett Schwimmer Rózsa is oroszlánrészt vállalt.9 Az utókor méltánytala -1999, 59.) Zimmermann nem közli a szerződés záradékát sem: „Ezen szerződési ajánlatunk 2, azaz kettő évre terjed. Ezen időn belül másfél év letelte után 6 havi felmondási időt biztosítunk ugy magunknak, mint Önnek. Két év múlva új szerződés kötendő.” RSP I. Box 553. Bár Schwimmer 1913-ig a szerkesztői pozícióban maradt, a megújított megbízást nem találtam meg az iratok között. 6 Ehhez kapcsolódnak Schwimmer családtagjainak, titkárának, mecénásainak irathagyatékai, ame lyekre e tanulmányban még kitérek. 7 Utóbbira l ásd p éldául : Judith Szapor : The Women’s Debating Club of Countess Károlyi; Hungarian Women’s Revolutionary and Counter-Revolutionary Activism in 1918/19. L’Homme , 2004. 2. sz. 63–71.; Uő: ’Good Hungarian Women’ vs. ‘Radicals, Feminists, and Jewish Intellectuals’: Rosika Schwimmer and the Hungarian Women’s Debating Club in 1918–1919. Women’s History Review, Agency, Activism and Organization, Special Issue , 2017. 6. sz. 1–19.; Uő: Hungarian Women’s Activism in the Wake of the First World War; From Rights to Revanche. London, 2018. A Schwimmer-anyagban végeztek még kutatásokat: Zimmermann i. m. ; Kereszty Orsolya: „A Nő és a Társadalom” a nők művelődéséért (1907–1913) . Budapest, 2011; Dagmar Wernitznig: Out of her Time? Rosika Schwimmer’s Transnational Activism after the First World War. Women’s History Review , 2017. 2. sz. 262–279.; Uő: Between Front Lines: The Militant Pacifist Rosika Schwimmer (1877–1948) and her Total Peace Effort. In Reconsidering Peace and Patriotism during the First World War. Ed. : Justin Quinn Olmstead. New York, 2017. 8 Munkacím: A polgári liberális, feminista sajtó az Osztrák–Magyar Monarchiában. Folyóiratok, publicisták, olvasóközönség és a női munkavégzésről alkotott nézetek átalakulása. 9 Glücklich Vilma több – 1904/1905 fordulóján , közvetlenül a Feministák Egyesületének mega lakulása előtt írt – levelében kifejti, hogy „ az ügyvezetésre alkalmatlannak tartom magamat ”.
