Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19-20. században - Kiss András: „Nem hisszük, hogy a lakótelepi dolgozók csak sör, vagy egyéb ital fogyasztásában találnák meg szórakozásukat”. Munkavégzés és szabadidő-kultúra a Csepel Autógyárban
zottságnak B. A. 1956-os múltjáról. Ebben viszont kiemelt szerepet kap B. A. deklasszáltságának bizonyítása, ellentétben B. K.-val, aki a férjével kapcsolatban, annak egy fegyelmi ügye miatt, 1960 májusában ennek épp az ellenkezőjét kívánta bizonyítani: [...] „de azzal az emberrel, aki 40 éves korára elérte a 25 éves jubilálást, többszörösen kitüntetett sztahanovista, kiváló dolgozó, hadseregünknek tartalékos tisztje, ki rendezett családi életet él, szakmájában teljesen alkoholmentes, becsületes ember, érdemes foglalkozni.”82 A fegyelmi ügyek irataiban rendre megfigyelhetők a munkások alkoholfogyasztására tett utalások, különösképpen, ha az alkohol volt a cselekmény kiváltó oka. Konklúzió A szabadidő eltöltése szempontjából az autógyári munkásság egyáltalán nem képezett homogén tömeget, már csak azért sem, mert a gyári munkásság a származását, motivációját és életmódját tekintve erősen differenciált volt. Mindez természetesen nem jelentette azt, hogy a munkások a művelődési ház megnyitásáig vagy azt követően nem találták volna meg szabadidejük eltöltésének színtereit, és nem építették ki széles, informális kapcsolatrendszerüket, melyet a gyárkapun kívül is ápoltak. A szigetszentmiklósi Kéktó lényegében a privát élet színtere volt, ahol az autógyári munkások, a környékbeli községek mezőgazdasági munkát végző lakói és a jampecok is megtalálhatták szórakozási lehetőségüket. Ebben kétségkívül fontos szerepet töltött be a közös társasági együttlét és az alkoholfogyasztás. Fontos hangsúlyozni, hogy nemcsak a lakótelepen élő munkások „találták meg szórakozásukat” a szeszesital fogyasztásában, ahogy ezt az autógyár vezetősége vélte, hanem lényegében minden vállalaton belüli társadalmi csoport. Az autógyári munkások mentalitásának és életmódjának szerves részét alkotta a munkahelyen és a szabadidőben való alkoholfogyasztás. A vállalat művelődési házának átadása hozzájárult ahhoz, hogy a dolgozók rendezett körülmények között tölthessék el szabadidejüket. Jelentősége abban mutatkozott, hogy a központ nemcsak a „munkásoké” volt, ahogy ezt a propaganda hirdette, hanem a Csepel-sziget falvainak egyik fontos kulturális igazodási pontjává lépett elő. Munkavégzés és szabadidő-kultúra a Csepel Autógyárban 155 82MNL PML XXXV. 18. 27. ő. e. Dolgozói levelek, 1960. május 9.
