Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19-20. században - Závoczki Adrienn: Egyesületek tevékenysége a két világháború között az olaszmagyar barátság jegyében
Magyar vállalati sportegyesületek 1920–1945 között A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár (MNL OL) óbudai épületében őrzött, több mint 17 kilométernyi vállalati iratanyagban megtalálhatóak a jelentősebb ipari üzemek és pénzintézetek alkalmazottainak sportegyesületei. Az MNL OL Gazdasági Levéltára (Z) egyes fondjaiból ezek a következők: Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület Tisztviselőinek Sportegyesülete, Magyar–Olasz Bank Rt. Alkalmazottak Sportegyesülete, Magyar Királyi Postatakarékpénztár Tisztviselők Sportegyesülete, Országos Földhitelintézet Sportegyesülete, a hitelintézeteket tömörítő Magyar Pénzintézeti Sportegyletek Ligája, továbbá a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Tisztviselőinek Sport Egylete, Magyar Királyi Állami Kőszénbánya Hivatal Komlói Sport Egyesülete, Magyar–Amerikai Olajipar Rt. Sportegyesülete, Lampart Művek Sportköre, Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. AMPERE Sport Egyesülete, Goldberger Sport Egyesület, valamint a Wolfner Gyula és Társa Rt. Wolfner Sport Egyesület. A felsoroltak közül egyedül a Magyar– Olasz Bank Rt. Alkalmazottak Sportegyesületét és a Magyar Pénzintézeti Sportegyletek Ligáját (Liga vagy Bankliga) mutatom be. Ennek elsődleges oka, hogy e két egyesület révén illusztrálható leginkább, miként járultak hozzá a két ország kapcsolatának elmélyítéséhez a sportegyesületek szabadidős tevékenységei. A Magyar–Olasz Bank Részvénytársaság 1920-as megalapítását5 követően több mint tíz évet kellett várni arra, hogy az alkalmazottak számára sportegyesületet hozzon létre a pénzintézet. Az 1931-ben megalapított Magyar–Olasz Bank Rt. és Társvállalatai Tisztviselőinek Sportegyesülete alapszabályát a belügyminiszter fogadta el. Az Egyesület névváltoztatás miatt – az új név: Magyar–Olasz Bank Rt. Tisztviselőinek Sportegyesülete – 1943-ban alapszabály-módosítást hajtott végre. Ebből az 1943-ban keletkezett iratanyagból ismerhető meg az Egyesület szervezeti felépítése, célja és tevékenysége. A székhely és a működési terület Budapest volt, az ügyintézés nyelve pedig magyar. A Sportegyesület több szakosztállyal működött, és céljai között szerepelt, hogy alkalmat biztosítson a tagok számára a testedzés valamennyi ágának rendszeres művelésére, továbbá erősítse a bajtársi összetartozás érzését. Az alapszabályban hangsúlyozták a politika kizárását és a szerencsejáték tiltását. A főbb vezető testületi szervek a Közgyűlés, a Választmány, a Gazdasági Bizottság, valamint a Számvizsgáló Bizottság és a tisztikar voltak. Szerepük és hatáskörük az alapszabályban részletesen rögzítve lett. Az Egyesület rendes tagjai közé nemcsak férfi munkatársak, hanem tisztviselőnők és nyugdíjas tisztviselők is felvételt nyerhettek, amennyiben benyújtották a választmánynak felvételi kérelmüket. Az éves tagdíjat a közgyűlés határozta meg, és a bank Személyzeti Osztálya vonta le az alkalmazottak fizetéséből. A tagok jogai és kötelezettségei közé tarto-Egyesületek tevékenysége a két világháború között az olasz–magyar barátság jegyében 131 5 Závoczki Adrienn. A Duce első magyarországi mellszobra. Magyar Nemzeti Levéltár honlapja, „A hét dokumentuma”. http://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/a_duce_elso_magyarorszagi_mellszobra (Utolsó letöltés dátuma: 2017. 08. 23.)
