Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19-20. században - Szakács Annamária: A hadigondozás úttörői és önkéntes hősei - ifj. Teleki Sándor 1915-ös hadigondozási munkája naplója tükrében
Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19–20. században 120 témában. Ennek oka többek között a forráshiány (mind a minisztériumi iratok, mind a Vöröskereszt korabeli iratai megsemmisültek) és a „kuszaság”, ami az akkori hadigondozást jellemezte. Ennek értelmében rendeletekre, egykori sajtóhírekre lehet hagyatkozni, esetleg – mint esetünkben is – visszaemlékezésekre, valamint más intézmények e témát érintő, kisebb terjedelmű gyűjteményeire, mint például a HM HIM Hadtörténelmi Levéltár vagy az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) egykori első világháborús gyűjteményére.4 Az „átláthatatlanságot” az okozta, hogy voltak olyan ágai a hadigondozásnak, amelyekkel senki, másokkal viszont párhuzamosan többen is foglalkoztak. Ebből a rendezetlenségből kifolyólag – melyet maga Teleki is többször papírra vetett megemlékezésében – a hadigondozásban még 1917-ben sem létezett egységes rendszer. Az egyes szervezetek (katonai és polgári hatóságok, minisztériumok, Országos Hadigondozó Hivatal, társadalmi szervezetek) hatáskörét sem körvonalazták pontosan. Petri Pál véleményére utalva Heller Farkas megjegyezte, hogy az ország teljesen tanácstalanul állt a sebesültek fogadása előtt, emellett a rokkantak ellátásának gyakorlata is csak több év elteltével alakult ki – úgyszólván mindent a háború alatt kellett megteremteni, és a megfelelő szervezetet akkor kellett kiépíteni.5 Éppen ezért igen nehéz az első világháborús hadigondozás helyzetéről árnyalt és átfogó képet alkotni. Ehhez segíthet hozzá ifj. Teleki Sándor naplója, a benne olvasható értékes, bennfentes információkkal. A napló és írója Teleki Sándor 1914. december 5. és 1918. július 18. között vezette az öt, egyre hosszabb füzetre tagozódó naplóját, amely az OSZK Kézirattárában található.6 Rövid életrajzi áttekintés és néhány naplórészlet már megjelent az ArchívNet egyik 2016-os számában e sorok írójától.7 Emellett Teleki András egy tanulmányban a napló provenienciájával, forrásértékével, a naplóíró személyével, a személyével és munkásságával foglalkozó szakirodalommal, valamint a napló segítségével megrajzolt politikai kapcsolataival foglalkozik részletesen, éppen ezért írásomban nem térek ki ezekre a területekre. Annyit érdemes azonban kiemelni, hogy Teleki Sándor személye nem tartozott a dualista politika élvonalába. Széles látókörű kozmopolitaként tevékenységét inkább a közéleti és jótékonysági szervezetekben fejtette ki.8 4 Lásd Szőts Zoltán Oszkár: Az Országos Széchényi Könyvtár egykori első világháborús gyűjteménye . Budapest, 2014. 5 Heller Farkas: Magyarország szociálpolitikája . Budapest, 1923, 169. 6 Jelzete: Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, Quart. Hung. 2978. 7 Szakács Annamária: „A király meghalt!” – Ifj. Teleki Sándor első világháborús naplója. ArchívNet, 2016. 6. sz. http://archivnet.hu/a-kiraly-meghalt-ifj-teleki-sandor-elso-vilaghaborus-naploja (Utolsó letöltés ideje: 2017. augusztus 1.) 8 Teleki András: Széljegyzetek a régi Magyarország utolsó háborújának hátországából – „ifjabbik” Teleki Sándor világháborús naplója. Tavaszi Szél 2017 / Spring Wide 2017. Tanulmánykötet.
