Levéltári Közlemények, 87. (2016)

Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően - Vér Eszter Virág: "Kíméletlen fiatal, dacos királynak új hitvese jó szelleme is..." Erzsébet magyarországi kultuszának kialakulása

1

„Kíméletlen fiatal, dacos királynak új hitvese jó szelleme is..."

Iáit, sok esetben Andrássy győzködésének eredményeként: „Kérem csináljon egy tervet, hogy mi mindent tehet és miféle intézeteket látogathat, vagy jobban mondva látogasson meg Őfelsége Pest-Budán? Minden esetre igen jól és kedvesen akarja magát viselni s Önnek tanácsát mindenben követni.”'*

Az egyes évfordulókhoz kötődő ünnepi alkalmak kiváló lehetőséget biztosítottak e legendák további építéséhez, melyek első korai megnyilvánulása az uralkodópár házasságkötésének huszonötödik évfordulójához (1879) kapcsolódik. A toposzalkotás gyakorlatába szervesen illeszkedve, az uralkodópár eljegyzése (1853) afféle - a Magyarországgal való kapcsolatot tekintve - mitikus kezdetként jelent meg a későbbi visszatekintésekben: „Megjelenése közöttünk szelíd hajnalhasadás volt szörnyű éjszakákra, nekünk eljegyzése delelő napidő mely melegített, termékenyítőn éltetett.”'5 Valójában az eseményt Ferenc József személyének, illetve kezdeti politikájának negatív megítéléséből eredően Magyarországon viszonylagos közöny kísérte. Mindezt többek között az is bizonyítja, hogy az uralkodó 1853. augusztus 18-i eljegyzéséről a sajtó csak érintőlegesen tudósított.14 15 16 A jegyességről szóló hírek szinte „eljelentéktelenednek” a Ferenc József születésnapi rendezvényeinek soráról kötelezően készült beszámolók és hódoló feliratok közlései mellett.17 Néhány hét múlva - a magyar alattvalók számára - egy sokkal jelentősebb hír látott napvilágot: a korona fellelése.18 Ezt a későbbi kultikus irodalomban előszeretettel kapcsolták Erzsébet alakjának Magyarország történetében való megjelenéséhez.19 Ez a mesterséges összefüggés-keresés vélhetően az udvar távlati szándékait tükrözte, fő motívumai pedig az ünnepi kiadványok révén a szakirodalomba is beszivárogtak.

Fíasonló legendaképzés kíséri az esküvő ünnepségsorozata alkalmából kihirdetett kedvezményeket. E „pozitív változásokat” a későbbiekben egyértelműen Erzsébet befolyásának tulajdonították: „Kezdték sejteni, hogy a Magyarország irányában eddig kíméletlen fiatal, dacos királynak új hitvese jó szelleme is, s hogy az új magyar királyné talán új jövőt is jelent a magyar nemzet részére.”20 A magyar

14 perenczy Ida levele Andrássy Gyulának (h. n., é. n., február 22.). Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), Családok, személyek, testületek és egyesületek iratai, Andrássy család (P 4), id. Andrássy Gyula (1823-1890) levelezése, 9. csomó, 618. tétel, f. 69. Török Konstant: Erzsébet királyné emlékezete. Számmer, Székesfehérvár, 1899, 4. o.

15 Budapesti Hírlap, 1853. augusztus 24. 1087. o.

17 Az uralkodó augusztus 18-i születésnapjának magyarországi ünneplése az egész korszakban problematikus maradt. Lásd Sinkó Katalin: Ferenc József: a dinasztikus és a nemzeti reprezentáció versengése és dualizmusa. In Fazekas István - Ujváry Gábor (szerk.): Császár és király. Történelmi utazás: Ausztria és Magyarország 1526-1918. (Kiállítás az Osztrák Nemzeti Könyvtár Dísztermében. 2001. március 8 - május 1.) Collegium Hungáriáim, Bécs, 2001,19-22. o.; Gerő: i. m. 176-179. o.

1® Erről a sajtóban megjelenő első hírek szeptember 11-én láttak napvilágot. Deák Ágnes: A koronás Wargha. Egy kettős ügynök Kossuth és a császári rendőrség szolgálatában. Akadémiai, Budapest, 2010, 149., 169-172. o.

1® Ennek egyik korai megnyilvánulása, ekkor még a hódolati retorika elemeként, az uralkodópár esküvőjére kiadott emlékkötetekben is szerepel. Nagy Miklós: Örömhangok. In Heliodor Truska (Hrsg.): Oesterreichisches Frühlings-Album 1854. Braumüller, Wien, 1854, LXXVL; Márki Sándor: Erzsébet, Magyarország királynéja 1867-1898. Franklin, Budapest, 1899.

20 vértes: i. m. 32. o.

97