Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően - Fiziker Róbert: "A zsidó lakosság rendkívüli hazafias. Mi ezt sohsem fogjuk elfelejteni". IV. Károly és a zsidóság
Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően tel83 a „kulturálisan finnyás”84 elit szemében. A politikai elit „elnézte zsidó voltát”, „sőt ezt fontosnak tartották, lefelé a széles néprétegek és talán a nyugat felé is” - vélekedett az Egyenlőség szerkesztője. Szerinte Vázsonyi történetében a zsidóság csak azt látta, „ami álomszerű, tündérmeseszerű volt az egészben: egy szegény, csak önerejére utalt zsidó fiú az ezeréves Magyarország minisztere lett!”** 5 A nőknek is választójogot biztosító törvényjavaslat86 előterjesztőjéről, a katolikus esküt tevő valóságos belső titkos tanácsosról, a főváros díszpolgáráról kinevezésekor így vélekedett az uralkodó: „Nem törődöm vele, hogy milyen valláson van. Az a kérdés, korrekt és becsületes ember-e?”*7 88 Ezzel szemben Bangha páter így siránkozott: „Werbőczytől Vázsonyiig! Borzalmas!” Tisza válaszul - a Népszavának nyilatkozva - elítélte a „Vázsonyi körül kifejlődött felekezeti támadásokat, melyeknek helye nincs”.** Vázsonyi édesapja, Weiszfeld Adolf csabrendeki zsidó tanító 1917. októberi halála alkalmából Őfelsége kabinetirodája részvétsürgönyt küldött a miniszternek, és öt miniszter, hat államtitkár és ötven országgyűlési képviselő vett részt Rákoskeresztúron a temetésen.89 Ugyancsak 1917-ben lett Goldziher Ignác - hosz- szabb kivárás után,90 67 éves korában, miközben 19 éves kora óta már magántanár volt - a pesti bölcsészkar dékánja. A megtestesült zsidó nagytőke, Weisz Manfréd bárósítására Wolfner Tivadar újpesti bőrgyárossal együtt 1918. szeptember 16-án került sor, „a háború tartama alatt a hadiipar terén a katonai érdekek előmozdítása körül kifejtett tevékenységük által szerzett érdemeik elismeréséül”.91 Epilógus IV. Károly második visszatérési kísérlete során „magyar zsidó katonák, bankfiúk, kereskedők, egyetemi hallgatók [...] a kormányzó hadparancsára és a katonaság behívójára letették a tollat, a mércét, a vonalzót és elmentek csatába az 1920:1. te. védelmére.”92 Egyikük, Klausz Imre, az egri kántor fia halálos golyót kapott. Szombaton temették, a többi budaörsi áldozattal együtt, Székely Ferenc hitközségi elnök búcsúztatta.93 Sándor Pál munkapárti képviselő vezércikkét a cenzúra Karády Viktor: Zsidóság és modernizáció a történelmi Magyarországon. In Varga László (szerk.): Zsidóság a dualizmuskori Magyarországon. Siker és válság. Pannonica Kiadó - Habsburg Történeti Intézet, 2005,190-217., itt 206. o. 8^ Gyáni Gábor szóhasználata, lásd 20. lábjegyzet. Szabolcsi: i. m. 201. o. Komoróczy: i. m. 341. o. 82 Glässer: IV. Károly és Vázsonyi Vilmos... i. m. 88 Szabolcsi: i. m. 205. o. 89 Uo. 214-215. o. 9® Karády: i. m. 206. o. 9* MNL OL Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára (K 20), Elnöki iratok 1918,2493. ikt. sz. 92 A budafoki ágyútűzben. Egyenlőség, 41. évf. 43. sz. 1921. október 29. 1. o. 98 Szabolcsi: i. m. 339. o. 90
