Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően - Schwarczwölder Ádám: A király válaszúton. Ferenc József és a Bánffy-kormány válsága
Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően 3. a provizóriumot - újoncokat - a kiegyezési javaslatokat, ha kell a 14. § alapján is.46 4. a házszabályok módosítását 5. [a] választási bíráskodást47 B: Mindez aránylag rövid határidő alatt. C: Hogy a jelenlegi miniszterelnök visszavonulása ez esetben a legnagyobb tisztességgel és becsületesen történjék. D: Hogy a kiegyenlítési értekezlet elnökéül lehetőleg más választassák.48 E: Fúziót abban az értelemben, hogy korona köteleztessék egyes tanácsosait a Nemzeti Pártból választani, kizártnak tekinti.49 Őfelsége oda nyilatkozott, hogy a mostani miniszterelnök teljes mérvben bírja bizalmát, nagyrabecsülését, [...] ha ő maga feláldozza személyét az ez által elérendő nagy célok miatt is, az csakis oly módon történhet, hogy [...] posszibilissé maradjon. Széli Kálmánt fogadja, de csak a miniszterelnök után.” A király tehát világosan felvázolta, hogy ő milyen feltételek mellett hajlandó a kompromisszumra. Az indemnitást, a kiegyezési provizóriumot stb. az ellenzéki pártok azonban továbbra is csak Bánffy lemondása és az új kormány bemutatkozása után lettek volna hajlandóak keresztülengedni a képviselőházon. Ferenc József január 22-én délután másfél, 23-án délelőtt pedig egy órán keresztül értekezett Széllel,50 aki bizonyára meggyőző érvekkel támasztotta alá álláspontját a válságból kivezető megoldással kapcsolatban, mert az ellenzékkel folytatott tárgyalások vezetését homo régimként rá bízta az uralkodó.51 Ez logikus lépés volt a részéről, hiszen - mint láttuk - a disszidensek vezető szerepével elégedetlen volt, Bánffyval az ellenzékiek nem álltak szóba, Szélit viszont konci- liáns jelleme és friss formulája miatt az ellenzék elfogadta közvetítőként. Szilárd 67-ességéhez sem férhetett kétség, és a múltban már megmutatta tehetségét. Ezúttal azonban Széli sem tudott csodát tenni, a tárgyalások során heteken keresztül sem közeledtek az álláspontok.52 Ennek okai a Bánffy személyével kapcsolatos, már ismertetett problémák voltak. Nyilvánvalóvá vált, hogy amíg Bánffy a kormányfő, nem jöhet létre semmilyen megegyezés. 4® Tehát az országgyűlés akkor is tekintse törvényesnek a gazdasági kiegyezés meghosszabbítását, ha Ausztriában azt csak az alkotmány 14. §-a alapján, rendeleti úton lehet életbe léptetni. 47 A képviselő-választások feletti kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslatot, amitől az ellenzék a választások során tapasztalható visszaélések megelőzését várta. 48 Ezen pont mögött Szilágyi Dezsőt sejthetjük. A király már a január 6-i és 7-i megbeszélések alkalmával nemtetszését fejezte ki aziránt, hogy az általa kifejezetten nem kedvelt Szilágyi túlságosan belefolyik a tárgyalásokba. Nem szerette volna, ha az esetleges kompromisszumot Szilágyi akár csak részben a maga diadalaként tüntethette volna fel. MNL OL K 27, az 1899. január 11-i minisztertanács jegyzőkönyve, f. 18. 4® Tehát ha létre is jön a fúzió, a Nemzeti Pártból senki sem kerülhet a kormányba. Lásd a tanulmány végén a táblázatot. 51 Sárkányné Halász Terézia: Széli Kálmán életrajza. Vájná és Bokor, Budapest, 1943, 104. o. 57 Schwarczwölder: Csáky Albin feljegyzései... 44-55. o. 72
