Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően - Székely Tamás: "Ad retinendam coronam". Az erdélyi szászok és a Habsburg-dinasztia kapcsolata a dualizmus korában (1867-1918)
Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően le is váltotta a szászok számára sérelmes politikát folytató főispánokat, ami egy kompromisszumra alapuló időszak nyitányát jelentette. A szász-magyar kiegyezést követően az aktív és eredményes közösségépítő politika került előtérbe Szászföldön. Ezt többek között a virilizmus tette lehetővé, hiszen gazdasági erejükre támaszkodva a szászok még akkor is felülreprezentálták magukat az egyes törvényhatóságokban, ha számszerűen kisebbséget alkottak. Egry Gábor mutatott rá arra, hogy milyen fontos szerepet játszott a korszakban a Szászföldön német mintára már az 1880-as évektől kibontakozó Raiffeisen-mozgalom.15 A takarékszövetkezetek megalakítása lehetővé tette az új időkhöz való alkalmazkodást, a nemzeti szempontból fontosnak tekintett, és éppen a változásoktól óvni akart struktúrák megvédését és finanszírozását. „A szászok intézményrendszere a körülményeknek megfelelően igen fragmentált volt, és nem is fogta át az élet teljességét. De a nemzeti megmaradás, illetve a nemzetépítés legfontosabb területeire kiterjedt. A nemzeti egyház, az oktatási rendszer, a kulturális háló, a mindennapi életet is meghatározó egyletek és a gazdasági szervezetek lehetővé tették, hogy a számukra fontos kérdésekben maguk döntsenek” - vonta le a következtetést Egry Gábor.16 A meglehetősen eredményes szász adaptációs politika azonban nem jelentette azt, hogy ne újultak volna ki időről időre az ellentétek a magyar kormányzattal. Különösen a kisebbségi nyelvhasználat és az iskola- és oktatásügy maradtak azok a sérelmi pontok, melyek egészen az első világháborúig rendre mérgezték a szász-magyar viszonyt. Mivel a szászok alapvetően elfogadták a dualizmus rendszerét, nemzeti sérelmeikkel csak legvégső esetben és legnagyobb elkeseredésükben fordulhattak az uralkodóhoz. Ferenc József látogatása Nagyszebenben (1876) Az 1870-es évek második felében világpolitikai szinten is jelentős események játszódtak le Magyarország határainál. 1876 őszén már küszöbön állt egy orosz-török háború kitörése, amelyről június folyamán tárgyalásokat folytatott Bécsben Ferenc József és II. Sándor orosz cár. A két monarcha közötti egyezmény 1877. januári budapesti aláírását már lázas katonai előkészületek előzték meg. Bár a Monarchia nem kapcsolódott be katonailag a hadműveletekbe, 1876 őszén nagyszabású osztrák-magyar Herbstmanövert, azaz hadgyakorlatot tartottak a birodalom keleti és déli határainál. Ezekről a bécsi Vedette katonai szaklap is rendszeresen beszámolt, így azt is megírták, hogy a császár szeptember 11-én Nagyszebenbe utazott, hogy részt vegyen a környéken tartott hadgyakorlaton.17 Szeptember 15-én a Vedette már arról tudósított, hogy a szimulált ütközet 15 Egry Gábor: Az erdélyi szász Raiffeisen-mozgalom kezdetei. Aetas, 2004. 1. sz. 100-129. o. 1® Uő: Erdélyi szászok: autonómia nélkül. Provincia, 2002, 6-7. sz. 12. o. I'7 Die Vedette. Österreichisch-Ungarische Militär-Zeitung, 1876. szeptember 12. 46
