Levéltári Közlemények, 87. (2016)

Irodalom

Irodalom

Kovrig Béla nyolc fejezetben dolgozta fel az általa „nemzeti kommunizmusként” meghatározott eszme történetét Magyarországon. Mindehhez az alapot a kötet további mintegy 100 oldalán (a függelékben) közzétett kutatási segédletek, táblázatok, diagramok szolgáltatják. Kovrig ugyanis amerikai emigrációjában úgy akarta szolgálni a magyar forradalom ügyét, ahogy az egy tudóstól elvárható. Már 1957-ben összeállított egy sor kérdőívet és megpróbált támogatókat keresni, pályázatokat írt, hogy a magyarországi menekültek között elkezdhesse a szociológiai felmérést. A kérdőíveket végül csaknem 8000 példányban osztották szét Amerikában és Európában a magyar menekültek között. 1958-ig az űrlapok felét ki is töltötték az alanyok, és visszajuttatták a Marquette University magyar származású professzorának, aki 1300 kódolt válasz adatait használta fel későbbi kéziratához. A kutatás első eredményeit már 1958-ban ismertette egy nemzeti kommunizmusokról szóló konferencián, és a munkát folytatta. A beérkezett kérdőíveket Kovrig Béla kiegészítette fókuszcsoportos interjúkkal is. Az elemzésekre építve megkísérelte elhelyezni az ötvenhatos magyar forradalmat és a Rákosi- kort Magyarország történelmében. Részletesen elemezte az 1945 és 1956 közötti időszakot, de értékelte a Horthy-korszakot is. A kézirat interdiszciplináris elemzés, mert a szerző politológiai, szociológiai, történeti kutatásokat is folytatott. Marx, Lenin és a kommunizmus klasszikusai mellett felhasználta Szekfű Gyula munkáit, továbbá a korabeli magyar, orosz és amerikai sajtóanyagokat, irodalmat is tanulmányozta, de összegezte a saját és a válaszadók személyes tapasztalatait is. Kovrig Béla talán az első társadalomtudósok közé tartozik, aki empirikusan bizonyította a német nemzetiszocializmus és a bolsevik nacionalizmus közös jegyeit.

Rendkívül izgalmasak megállapításai a magyar kommunizmus és nacionalizmus „találkozásait” illetően is, miszerint Kun Béla a Tanácsköztársaság idején ügyesen épített a nacionalista érzületre. A későbbi kommunista „álnacionalizmusra” érdekes példa az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc századik évfordulójának ünnepe.

Ugyancsak fontos és korában mindenképpen újszerű megállapítás, hogy az 1956-os forradalomnak kétségkívül volt szocialista tartalma is, de ezt csak úgy lehet értelmezni, hogy magának a szocialista rendszernek a létét egyáltalán nem ismerte el.

Petrás Éva szerencsés kézzel talált rá a kéziratra, jó szemmel észrevette annak fontosságát és - a felvett és elemzett kérdőívek miatti - egyediségét. Ugyan több mint hatvan éve írta a szerző a kéziratot, következtetései azonban ma is időszerűek, és a magyar tudománytörténetben is egyedülálló vállalkozás. A pontos szerkesztői munkának, a Barankovics István Alapítvány támogatásának és a Gondolat Kiadó szöveggondozásának köszönhetően biztosan állíthatjuk, hogy a jelenlegi 60. évfordulóra megjelenő kiadványok közül kiemelkedik a kötet.

*

362