Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Irodalom
Irodalom támogatása is. Mindez korábban elképzelhetetlennek tűnő kihívásokhoz, az első világégést követően pedig a háborús gyűjtemény részleges felosztásához, továbbá az anyaggyűjtés és -rendezés módosulásához vezetett. Az első fejezet áttekinti a könyvtár megalakulásának történetét, szervezeti felépítését, hangsúlyt fektetve a vezetőség szerepének bemutatására is. 1802-es alapítását követően a Széchényi Könyvtár 1808 és 1949 között a Magyar Nemzeti Múzeum szervezeti keretében működött osztályként. Mint megtudhatjuk, a könyvtár négy szervezeti egységre bontva végezte munkáját, és Magyar Könyvszemle címen önálló lappal rendelkezett. A feldolgozómunka bemutatása mellett a szerző rávilágít arra is, hogy a tudományos gyűjteményszervezésben miként helyeződött át a hangsúly a korábbi régészeti megközelítésről a nemzeti történelem emlékeire. A különböző alosztályok statisztikáit a gyarapodás, a kiadások, a katalogizálás, az olvasóforgalom és a kölcsönzés tükrében mutatja be a szerző. Az osztályok gyakorlati működését a szolgáltatások, a szakkönyvtár és a gyűjtemény bővülésének, az ezzel járó tárolási nehézségek bemutatásával, továbbá a statisztikai adatok segítségével kiválóan árnyalja. A helyhiány és az épületbővítés elmaradása - ez utóbbi tervét a kormányzat nem támogatta, a háború kitörésével pedig végleg lekerült a napirendről - kényszer szülte alternatív megoldásokhoz vezetett, bár az állagromlás problémája messze túlmutatott a vezetőség lehetőségein. A fejezet végén található összegzésből hiányzik a békebeli időszakkal való összevetés, ennek pótlásával viszonyítási alapot és teljesebb képet kaphatna az olvasó. A háborús gyűjtemény megszervezése és a gyűjtemény terebélyesedése mellett a könyvtári munkát a Nagy Háború több módon befolyásolta: csakhamar békeidőben elképzelhetetlen hiányok és jelenségek merültek fel. Az infláció, a költséges fényképészeti megoldások, az emelkedő papírárak, az anyaghiány és a pénzügyi források szűkössége nemcsak a tudományos kapcsolattartást és a tervek gyakorlati kivitelezését nehezítette meg, de a kommunikációt, az iktatást és az intézmény fenntartását is megbonyolította. A repülőtámadásra való felkészülés szükségessé tette a gyűjtemény és a múzeumi tárgyak átmozgatását, a háború utolsó évében pedig a nélkülözés vidéken több esetben is múzeumfosztogatáshoz vezetett, amelynek a fémérmék voltak elsődleges célpontjai. A Nagy Háború során anyaghiányra hivatkozva elrendelték az épület réztetőzetének és villámhárítóinak beszolgáltatását, a korszerűtlen fűtési berendezés miatt pedig egyes épületrészekben szénszünetet rendeltek el. A fejezet érdekes színfoltja az intézmény humánerőforrását érintő változások taglalása. Az első világháború hatásaként a női szerepek bővülése az OSZK esetében is tetten érhető: a női munkaerő gyarapodása és lassú térnyerése a közszférában szorosan összefüggött a katonai szolgálatra kötelezett alkalmazottak távozásával. A második fejezet az első világháborús gyűjtemény történetét és sorsának alakulását mutatja be az elképzelés megszületésétől a megvalósításig. A gyűjteményt nyomtatványokra, könyvekre, kéziratokra csoportosítva ismerteti, kitér 348
