Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően - Kozári Mónika: A Deák-párt és a Szabadelvű Párt vezető politikusainak viszonya a Habsburg-udvarral
Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően pedig nem szólította föl Magyarországot az olasz háborúban való részvételre, ezért ezt a válaszfeliratból is ki kell hagyni. Ezzel Andrássy egyáltalán nem értett egyet: a trónbeszédben volt szó az olasz háborúról, a válaszfelirat pedig nem pusztán visszhangja a trónbeszédnek. Azt kell tekintetbe venniük, hogy mi illő, és Andrássy illőnek látta a válaszfeliratot a trónbeszédnek Olaszországot illető pontjára. Maradjon! Elfogadjuk! - bekiabálások után elfogadták a válaszfeliratnak ezt a részét is. Utána azonban hosszú vita bontakozott ki arról, hogy mi legyen a válaszfelirat átadásának a módja. Abban egyetértés volt a főrendiházban, hogy a válaszfeliratot az elnök vezetése alatt bizottság vigye a nádorhoz, azzal a kéréssel, hogy a nádor hozza tudomására a királynak. Azon vitatkoztak, hogy az átadáskor mondandó beszéd és zárszó szerkesztésére is létrehozzanak-e egy bizottságot, ahogy azt báró Wesselényi Miklós indítványozta, vagy ne. Beöthy Ödönnek az volt az álláspontja, hogy ez felesleges, egyébként sem lesz hosszú beszéd. Andrássy vele volt egy véleményen, és végül a főrendiház így is döntött. 1848. július közepén Andrássyt is beválasztották abba a küldöttségbe, amely a válaszfeliratot vitte az uralkodónak, így augusztus 8-án jelen volt Innsbruckban az átadáskor. * A magyar politikai elit nemzeti királyt akart, aki a magyar érdekeket képviseli. A gondok zöme akkor adódott, amikor a „magyar” király, aki osztrák császár is volt egy személyben (meg még több más nemzet királya is), nem képviselte a magyar nemzeti érdekeket. Az első köztársasági kezdeményezés Magyarországon, az 1849. áprilisi trónfosztás, amikor is Kossuth Lajos kormányzó lett, erősen megosztotta a politizáló közvéleményt. Sokan tekintettek erre úgy, hogy átmenet, és szabad királyválasztás útján visszatérnek a rendes kerékvágásba. Hermann Róbert a Történelmi Társulat 2016. évi közgyűlésén tartott előadásában, amely Görgei Artúrról szólt, elmondta: 1849 nyarán, a világosi fegyverletétel előtt a magas rangú katonák között még az a terv is lábra kapott, hogy a magyar koronát az orosz cárnak ajánlják föl. Ez a terv is jelzi, hogy Ferenc Józsefre, aki idegen hatalmat hívott segítségül a magyar szabadságharc elfojtására, ellenségként tekintettek 1849-ben. Ő ekkor és még sokáig, egészen a kiegyezésig, nem töltötte be a nemzeti király funkciót. A trónfosztás a politikai vezetők jelentős része számára sok volt, nagyon távol állt a mentalitásuktól. Sokan inkább visszavonultak a közélettől, lemondtak a miniszterségről, államtitkárságról. Hazament Deák Ferenc, majd a mellette dolgozó államtitkár, Ghyczy Kálmán is, családostól Münchenbe költözött Eötvös József. Andrássy azonban kitartott Kossuth mellett, előbb fegyverrel harcolt, majd 1849 nyarától Kossuth megbízásából már török földön volt. 28
