Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően - Cieger András: Legitimációs problémák az 1867. évi osztrák-magyar kiegyezésben
Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően Tagadhatatlan azonban az is, hogy a 20. század elejére lezajlik a Ferenc József- kép átalakulása, például a paraszti kultúrában. A családi tragédiáktól sújtott, öreg, mégis sokat dolgozó király iránti rokonszenv nem azonosítható azonban a rendszer iránti érzelmi elköteleződéssel. Igaz, találunk arra is példát, hogy a parasztházak szobafalán Ferenc József és Kossuth képe egymás mellett függött, de hogy mit is fejezhetett ki e jelenség, azt jól megvilágítja a néprajzosok által gyűjtött mondás: „Meghalt Ferenc József, oda a boldogság, meghalt Kossuth Lajos, oda az igazság!”35 36 Azaz, a királyt a letűnt jólét és biztonság jelképének, míg Kossuthot az elveszett törvényesség és szabadság fő szószólójának tekintették. E mondatban tehát a paternalista gondoskodás és a nemzeti érdekek értékrendszere került egymás mellé. A birodalom másik felével kapcsolatban pedig az újabb esettanulmányok arra szolgáltatnak bizonyítékokat, hogy miközben a nemzetek feletti intézmények (például a közös hadsereg, a birodalmi bürokrácia, a katolikus egyház) átpolitizálódtak a századfordulóra és egyre kevésbé voltak képesek erősíteni az állampatrióta értékrendet, addig az uralkodó szerepe fokozatosan megváltozott: a depolitizálódó, folklorizálódó és egyre inkább vallásos köntösbe öltöztetett Ferenc József szinte egyedüliként testesítette meg ezt az eszményt. Az iránta érzett dinasztikus hűség azonban minden további nélkül összefért egy szűkebb földrajzi területre vonatkozó erős hazafisággal (tartományi/etnikai nacionalizmussal) és a birodalom más népeivel szembeni nyílt ellenérzéssel.16 A közjogi rendszer szimbólumaiban azonban nem alakult ki egység: mint ismeretes, a Monarchiában sem egységes himnusz, sem állami ünnep nem létezett és csak 1915-re sikerült megalkotni a monarchia közös címerét. Az 1868- ban hivatalosan elrendelt Osztrák-Magyar Monarchia elnevezés ellenére pedig az „Ausztria” megnevezés is sokáig tartotta magát (pl. a térképeken). Ugyancsak az osztrák-magyar kiegyezés bizonytalan reprezentációjára utal a következő két rövid példa. Mikszáth Kálmán politikusi felkérésre egy közjogi regény megírásába fogott, hogy az olvasók jobban megérthessék a kiegyezés államjogi rendszerét. Az írónak azonban beletört a bicskája a feladatba: haláláig mindössze három rövid fejezettel készült el.37 Thallóczy Lajos pedig - némileg 35 Landgraf Ildikó: Megtorló császár - megtévesztett király. Ferenc József alakja a magyar hagyományban In Mindenes Gyűjtemény II.: Tanulmányok Küllős Imola 60. születésnapjára. Szerk. Gulyás Judit - Tóth Arnold. ELTE BTK Folklore Tsz., Budapest, 2005, 127-140. o. 36 Ira, Jaroslav - Susova, Veronika - Krocová, Martina: The Notion of Good Citizenship (1848-1918). Czechs in Austria-Hungary in Czech Perspective; Kilch-Kluczewska, Barbara - Szpak, Ewelina: Citizenship in Galicia at the Turn of the 19th and 20th Century. The Tactic Game? In Citizenship in Historical Perspective. Eds. Stehen G. Ellis, G. Hálfdanarson and A. K. Isaacs. Ed. Plus, Pisa, 2006, 163-179. és 181-187- o.; Wolf, Christiane: Representing Constitutional Monarchy in Late Nineteenth and Early Twentieth-century Britain, Germany and Austria. In The Limits of Loyalty. Imperial symbolism, popular allegiances, and state patriotism in the late Habsburg Monarchy. Eds. Laurence Cole and Daniel L. Unowsky. Berghahn Books, New York, 2007,199-222. o. on J/ Mikszáth Kálmán: Az amerikai menyecske. Regénytöredék. Lampel, Budapest, 1919. 18
