Levéltári Közlemények, 87. (2016)
1956 - Levéltár és egyház a forradalomban - Völgyei Zoltán: Dr. Kovács Béla levéltáros életpályája és 1956-os tevékenysége
I Dr Kovács Béla levéltáros életpályája és 1956-os tevékenysége kapcsolatot.67 „Amikor baj volt, engem hívott ki még oda is, és mentem ki rendet csinálni és meggyőzni az embereket. Sőt ő volt az egyetlen, aki nyugatra távozott” - mondja róla Kovács Béla.68 A debreceni forradalmi bizottmány és Kovács Béla szerepe A bizottmány 38 fővel alakult, s később még néhány fővel bővült. A bizottmányon belül karhatalmi, szervezési, élelmezési, jogi, tájékoztatási, adminisztratív és gépkocsi szekciót hoztak létre. A bizottmány titkárának Für Lajost választották, a titkárság tagjai Vass Imre vasutas, Szilágyi Imre az építőipari vállalattól, valamint Dede László vegyész, egyetemi tanársegéd. A választás után meghatározták az elnökség, a titkárság, a szekciók és a bizottmányi plénum funkcióját. Az operatív irányítást a három-három tagból álló elnökség és titkárság végezte, míg a küldöttekből álló közel százfős plénum a politikai irányvonalat határozta meg. A bizottmányi plénumot, a helyi forradalom „parlamentjét” az egyes intézményeknél, vállalatoknál megválasztott forradalmi szervek (munkástanácsok, forradalmi bizottságok) küldöttjei alkották, s minden nap tíz órától üléseztek. A szekciók napközben önállóan végezték munkájukat, míg a szűkebb bizottmány, az elnökség és a titkárság tagjai a szekcióvezetőkkel minden nap reggel és este tanácskoztak. Megállapodtak, hogy a szűk vezetés tagjai folyamatosan a városházán tartózkodnak, amíg tart a rendkívüli állapot.69 Ott tartózkodott végig Kovács Béla is: „Én az első perctől kezdve 3-án késő estig nem mentem haza egy percre se."70 Nagy vonalakban elkülönítették és meghatározták a vezetők feladatkörét. Csorba volt az illetékes a katonai, védelmi, karhatalmi, rendőrségi ügyekben. A katonai ügyek kiemelt fontosságúak voltak a szovjet csapatok közelsége és a városon átvonuló szovjet tankok miatt, akárcsak a közbiztonság és a rendvédelem. Bár elnököt nem választottak, Csorbát tekintették a bizottmány első számú emberének. Kovács Bélához tartoztak a közigazgatási és általában az igazgatási ügyek, s ő fogadta a küldöttségeket. Csorba és ő használhatta a K-vonalat telefonon. Az egyetemistákkal Dede, a munkásokkal, üzemekkel Vass Imre, Szilágyi Imre és Nagy Gábor tartotta a kapcsolatot. A bizottmány munkáját Für Lajos koordinálta, egyben ő volt a sajtóügyek felelőse is.71 A jegyzőkönyv szerint a bizottmányi üléseken a szűkebb vezetőség javaslatait és határozatait Kovács Béla ismertette.72 67 Filep: i. m. 46-47. o.; Völgyesi: i. m. 30. o. OHA-interjú 65. o. 69 Filep: i. m. 46-47. o.; Völgyesi: i. m. 30. o. 7^ OHA-interjú 61. o. 71 Filep: i. m. 47-48. o.; Völgyesi: i. m. 30. o. 7^ Gazdag István (főszerk.): 1956 dokumentumai Hajdú-Biharban. Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézetének Hajdú-Bihar Megyei Kutatócsoportja, Debrecen, 1993, 185., 187. o. 181
