Levéltári Közlemények, 87. (2016)
1956 - Levéltár és egyház a forradalomban - Völgyei Zoltán: Dr. Kovács Béla levéltáros életpályája és 1956-os tevékenysége
1 Dr. Kovács Béla levéltáros életpályája és 1956-os tevékenysége fizetéssel, több mint háromszoros fizetés, óriási pénz volt ez akkor.”1' Még Máramarosszigeten, de már a jól fizető levéltárosi kinevezésről tudva megnősült. Felesége, akit még Debrecenben ismert meg, temesvári származású volt, lánykori nevén Horváth Ida.31 32 Kovács Béla zilahi működése alatt 1943-44-ben ásatásokon vett részt a szilágysági Meszes-hegységben, amit a kolozsvári egyetem régészeti intézete vezetett Szilágy megye támogatásával: „Három nagy szentélyt is föltártunk, és kiderült, hogy a római város lakói kisázsiaiak voltak [...] Erdélybe Kisázsiából hoztak katonákat és telepeseket is, miután a dákokat kiirtották, ahogy megírták a római történetírók.”33 1944. október 15-én még Zilahon érte a kormányzói szózat, a sikertelen kiugrási kísérlet és a nyilas puccs híre, de három nap múlva már menekültek az előrenyomuló szovjet és román csapatok elől. A szovjet csapatoknak a tordai csatában (1944. szeptember 15 - október 7.) sikerült áttörniük a tordai védelmi vonalat. 1944. október 4-én foglalták el Tordát, október 11-én Kolozsvárt.34 Éjjel indult a menekülőket szállító szerelvény, de mivel már dúlt a debreceni tankcsata,35 arrafelé nem mehettek. így Kassán és a Felvidéken keresztül utaztak a Dunántúlra, Veszprém volt a kijelölt felvevő körzetük, majd onnan tovább nyugatra. Kovács Béla nem ment tovább nyugatra, hanem visszajött Budapestre: „Nem akartam kimenni nyugatra sehogy sem” - vallja.36 Felesége akkor a szüleivel Pesten lakott a Baross utcában, odaköltözött ő is, de a házat lebombázták. Ezután Budára mentek át, ahol több helyen is laktak, egy ideig például a Donáti utca 49. szám alatt Szabó Ilonkánál, a híres operaénekesnőnél.37 Kovács Béla a fővárosba költözés után belépett a Független Kisgazdapártba,38 s munkára jelentkezett az 31 Uo. 16-17. o. 32 HM HIM HL B258/1957. 33 OHA-interjú 18. o. 34 Stark Tamás: Magyar foglyok a Szovjetunióban. Lucidus Kiadó, Budapest, 2006, 34. o.; Varga Éva Mária: Magyarok szovjet hadifogságban (1941-1956) az oroszországi levéltári források tükrében. Russica Pannonicana, Budapest, 2009, 144. o. Kolozsvárról ötezer, Tordáról hétszáz magyar férfit hurcoltak el a szovjetek. Murádin János Kristóf: Malenkij robot - Kolozsváriak szovjet fogságban, 1944-1948. Történelem és Muzeológia - Miskolci Internetes Folyóirat, 1. évf. 2. sz. 2014. 81. o. http://www.hermuz.hu/hom/images/latogatoinknak/history-journal/pdf/l_2014_2/MURA- DIN.pdf 33 Debrecent október 19-én és 20-án foglalták el a szovjetek, majd észak fele nyomultak tovább. Lásd részletesen Számvéber Norbert: Páncélosok a Tiszántúlon. Az alföldi páncéloscsata 1944 októberében. Hadtörténelmi Levéltár - Paktum Nyomdaipari Társaság, Budapest, 2002, 347-348. o. 3(3 OHA-interjú 24. o. 32 Szabó Ilonka (1911-1945), férjezett nevén Hivess Henrikné híres szoprán énekes volt, 1936-tól szerződtetett magánénekes az Operaházban. A német megszállás után férjével együtt részt vett az ellenállási mozgalomban. Halálának körülményeiről több változat terjedt el. Az egyik szerint kiütéses tífuszban halt meg, és egy órával halála előtt hét hónapos koraszülött fiút szült. A másik szerint titkos iratkézbesítés közben fogták el a nyilasok és halálra kínozták. Kovács Béla ezt egyértelműen cáfolja, a ház légópincéjében ugyanis sokat beszélgetett vele. Szerinte egy hatalmas bombarobbanás miatti ijedtség okozta halálát, a szíve nem bírta. OHA-interjú 28. o. 38 HM HIM HLB258/1957. 175
