Levéltári Közlemények, 87. (2016)
1956 - Levéltár és egyház a forradalomban - Eörsi László: Budavár 1956-os ostroma. Tűzvész az Országos Levéltárban
1 november 6-án délután az Ostrom utcán felkapaszkodó szovjet 32501. sz. alakulat hat-hét harckocsija és mintegy negyven felkelő között nagy csata alakult ki.37 Iván Sz. Konyev marsall, a Varsói Szerződés egyesített főparancsnokának elgondolása alapján a budai Várban nehéz rohamlövegezredet is bevetettek, kifejezetten az épületekbe zárkózott felkelők ellen. Gyújtólövedékeket, lángszórókat, füstgránátokat és egyéb robbanóanyagokat alkalmaztak.38 így gyulladt ki az Országos Levéltár,39 amely már korábban is kapott találatokat.40 Józsa Antal főhadnagy jelentése szerint a levéltárat öt ablakon behatoló nyomjelzős tüzérségi lövedék gyújtotta fel.41 A rohamlövegeket minden valószínűség szerint nagyobbrészt a Széli Kálmán térről hozták működésbe, a levéltár két munkatársa tévedésből állította azt, hogy a Margitszigetről érte támadás az objektumot.42 43 Zadirasvili alezredes pedig ezt írta jelentésében: „A barikádok szétrombolása során az ellenforradalmárok fegyvertüzet nyitottak rájuk a közelálló épületek valamennyi emeletének ablakából. Különösen erősen tüzeltek ezen épületek 3-4. emeleteiről. Ugyanakkor benzines palackokat is dobáltak a páncélos egység kocsijaira. Különösen intenzív tüzelés folyt az amerikai követség által bérelt lakóházból és az Állami Irattár [Országos Levéltár - E. L.] épületéből.”43 Zadirasvili közlése abban megerősíti a levéltári munkatársak visszaemlékezését, hogy az Országos Levéltárra azért adtak le célzott lövést, mert bentről fegyveres ellenállók folytatták ellenük a harcot. A szovjet alezredes jelentéséből viszont arra következtetünk, hogy ott helyben ágyúzták meg a levéltárat. Ám a most is látható nyomok arra engednek következtetni, hogy az épület a legsúlyosabb találatot északkeleti irányból kapta. Budavár 1956-os ostroma. Tűzvész az Országos Levéltárban 37 Erre az Országos Levéltár dolgozói is utaltak. Lásd pl. Pap - Sölch: i. m. 52. o.; Schmidt: i. m. 3® Malasenko: i. m. 262. o. 39 Józsa Antal főhadnagy jelentése. HM HIM HL, 1956-os Különgyűjt. 9. d. 3/j. ő. e. 641. f.; Nagy László jelentése. HM HIM HL 1956-os Különgyűjt. 7. d. 61. ő. e. 659-661. f.; Vargyai József tk. 1959. XII. 1. ÁBTL V-146251. 40 Ebben egyetértenek a visszaemlékezők. Borsa Iván szerint „mintegy ötven tüzérségi becsapódás rongálta meg az épület északi és keleti frontját." (Borsa: i. m. 45. o.). Ennyi gránátbecsapódásról írt Komjáthy Miklós is (Komjáthy: Tűzvész az Országos Levéltárban... 4. o.) 41 Józsa Antal főhadnagy jelentése. HM HIM HL, 1956-os Különgyűjt. 9. d. 3/j. ő. e. 641. f. A levéltári munkatársaktól származó források gyújtógránátként jelölik meg. (Borsa: i. m. 45. o.; Lakos: A Magyar Országos Levéltár története... 347. o.; Schmidt: i. m.) 47 Bojár Iván édesapja még akkor aggódva telefonált, aggódva, mivel „...a lakása ablakából látja, hogy a Margitszigetről lövik a várat, s úgy észlelte, hogy esetleg az Országos Levéltárat is találat érheti.” (Bojár: i. m. 2. o.) Komjáthy Miklósékat pedig egy szovjet tiszt tartóztatta fel, amikor az égő levéltár felé közeledtek: „tolmács útján közölte, hogy a Margitszigeten állomásozó szovjet üteg tisztje, látván, hogy a levéltárból lövöldöznek, ágyútüzet zúdíttatott az épületre.” (Komjáthy: Az országos levéltári tűzvész... 4. o.) Az utóbbi verzióra utal Lakos: A Magyar Országos Levéltár története... 347. o. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárát bemutató internetes oldal (http://www.leveltariportal.hu/data/files/mnl_ol_WgWKHO.pdf) is a Margitszigetről indított támadásról tudósít. A Margitszigetet mint szovjet harcászati bázist azonban egyetlen katonai forrás - sem orosz, sem magyar - nem említi. 43 Zadirasvili alezredes feljegyzése, 1960. II. 6. ÁBTL V-146251. 163
