Levéltári Közlemények, 87. (2016)

1946 - a forint bevezetése - Gábor Péter: Hetvenéves a forint - az új valuta születése numizmatikai szemszögből

I

egyes címletek előállításához szükséges acélszerszámok: kilőtt harckocsik tengelyeit használták fel erre a célra. Az árstabilitás megőrzése érdekében meghatározták a kibocsátható pénz mennyiségét is, ez 1946 végéig összesen legfeljebb egymilliárd forint lehetett, de végül 968 millión tetőzött (az augusztusi kibocsátáskor még csak 360 millió volt). A váltópénzek értéke az adójegyek bevonásakor 70-ről 84 millió forintra módosult, 1 kg arany értéke pedig a 8700/1946. (VII. 29.) ME. és a 78.162/1946. (VII. 30.) P. M. sz. hirdetmény alapján 13 210 forintnak felelt meg ekkor.7

A stabilizációt követő hónapokban az árszínvonal többé-kevésbé kiegyensúlyozott volt, azonban az ekkor még sokféle árucsoportban fennálló általános termékhiány esetenként jelentősen drágította az érintett áruk és alapanyagok árát. A készpénzgyártásban is történtek változások: 1947-ben az addig 20 gramm súlyú és magas (83,5%) ezüsttartalmú 5 forintos érme súlyát 12 grammra, nemesfémtartalmát pedig 50 százalékosra szállították le (átmérője változatlan maradt, de lényegesen vékonyabb peremmel). Ebből a változatból mintegy 10 millió darab készült, szemben a nem egészen negyvenezres példányszámú 1946- os verettel. 1948-ban bocsátották ki az addig nem létező 5 és 50 filléres érméket; mindkettő alumíniumból készült, előbbi címlet tervezete már a harmincas évektől ismert.

Az 1949-től alapvetően megváltozó politikai viszonyok a pénzkibocsátás területén is nyomot hagytak: ebben az évben már az új, ún. Rákosi-címert helyezték az amúgy változatlan kivitelű 10, 20 és 100 forintos bankjegyekre. Az alumínium egyforintos is csak a címer és a körirat tekintetében változott meg, a többi fémpénzt viszont részben vagy teljes egészében újratervezték. 1950-ben megjelent a réz helyett szintén alumíniumból készült, de a középen lyukas és teljesen új rajzolatú 2 filléres és a szintén új típusú nikkel kétforintos érme. 1951/53-tól az 5 és 50 filléresen a „köztársaság” felirat a „nép” előtaggal egészült ki, és ugyanez került a változatlan rajzolatú, de ugyancsak alumínium alapanyagúra cserélt 10 és 20 filléresekre is Ezzel a „Magyar állami váltópénz” kifejezés 1950 után eltűnt az érmékről. Az ezüst ötforintos érmék kibocsátását megszüntették, bár hivatalosan, csakúgy, mint a rézből vert fillérek, egészen 1977-ig forgalomban maradtak.

Hetvenéves a forint - az új valuta születése numizmatikai szemszögből

7 Uo. 8. o.

133