Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően - Nagy Szabolcs: "Mi és Ön ügyelünk, hogy igazán jó irányba tereljék a nehézségek..." Adalékok a magyarországi Habsburg-ifjak neveléstörténetéhez
Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően Az ifjabbik főherceg nevelésének irányítása különös figyelmet kívánt, mivel egészségi állapota megkülönböztette őt az átlagos gyerekektől.23 Ezért amikor 1913-ban a főreáliskolába került, Kratochvil három héten keresztül Lászlóval együtt beült az iskolapadba, hogy az iskolai körülményeket, illetve a fiú beilleszkedését megfigyelhesse. Amint azt az édesapának jelentette, az ifjú főherceget kitüntetett figyelemmel fogadták az iskolában, és bár egy „rendes” osztályba került, de az osztályt tanító tanárokat, sőt az osztálytársait is külön összeválogatták. Kratochvil megfigyelései alapján a fiú szeretett az iskolába járni, s úgy tűnt, meg is fogja állni a helyét társai között. László napjait az iskolai órák után is a tanulás határozta meg, állandó korrepetitorok foglalkoztak vele. Ugyanebben az időszakban került József Ferenc is új oktatási intézménybe: a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi Karán kezdte meg tanulmányait. Kratochvil itt is figyelemmel kísérte a kezdő lépéseket. Elsőként a tanárokkal kellett megküzdenie, akik mindenáron magánórák keretében kívánták oktatni a főherceget. A hivatalos előadások látogatásával sem került azonban József Ferenc egy átlagos hallgató helyzetébe, mivel minden tárgyból külön korrepetitora volt, római jogból és alkotmányjogból egyenesen a tárgyak vizsgabizottsága elnökének személyében. A többi hallgatótól egyéb életviszonyai is megkülönböztették. Például minden nap együtt költötte el ebédjét Kratochvillal és Lászlóval, s nevelője még társai viselkedését is megfigyelte biztonsága érdekében: „Az egyetemi hallgatóság különféle elemekből áll, de szépen viselkedtek, egy tanteremben körülbelül 2-300-an voltak.” Kratochvilnak mindemellett arra is figyelnie kellett, hogy a lehetőségeken belül ügyeljen a főhercegek tanítási költségeinek visszafogására. Örömmel jelentette József főhercegnek, hogy az új körülmények között a két fiú oktatása évi mintegy 15 000 korona megtakarítást is hozott a korábbi állapotokhoz képest.24 József főherceg persze nem csak a gyerekek oktatásának költségeit követte figyelemmel. Fennmaradt a hagyatékban olyan levél is, melyben - bár igaz, hogy részben szintén a pénzügyekkel összefüggésben, de - részletesen taglalja Kratochvilnak, hogy milyen nevelési irányt tart kívánatosnak fia számára. A 17 éves József Ferencnek évi 3600 Koronát biztosított, mely összegből a főhercegnek minden személyes kiadását (a ruházkodásától a hobbijáig) fedeznie kellett. Ezt maga is nagyon szűk keretnek találta, de mint írta, saját apanázsa hasonló életkorában csupán 1200 Korona volt, s ezt olyan szigorúan vették szülei, hogy Azt, hogy a gyermeknek pontosan mi baja volt, nehéz kideríteni. József Ágost (nyilvánvalóan túlságosan diplomatikus) életrajzírója szerint két éves korában súlyos influenzán esett át, melynek szövődményei miatt hallása megromlott, emiatt visszahúzódó életet élt. (Gabányi: i. m. 212. o.) Ezzel szemben Erzsébet von Pelet-Narbonne (szül. Izay Erzsébet, Kratochvil fogadott fiának, vitéz Izay Jánosnak a lánya) szíves szóbeli közlése szerint László főherceg egy gyermekkori agyhártyagyulladás szövődményei miatt fejlődött eltérően társaitól. Mindenestre tény, hogy nem futott be bátyjához hasonló közéleti karriert. Szokatlan (talán leginkább infantilisként jellemezhető) személyisége Kratochvilhoz írt leveleiből is kitűnik. MNL VeML XIV. 10. A gyermek főhercegek tanulmányaival kapcsolatos iratok. Keltezés nélküli levélvázlat. 110
