Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Pusztulás - újjáépítés - Keresztes Csaba: Az Országos Levéltár Budapest ostromában és a levéltár helyreállítása

Pusztulás - újjáépítés

Az épület kinézete ellenben már 1945 közepén jelentősen megváltozott. A torony oly mértékben rongálódott meg, hogy a fűtőrendszerrel többé nem lehetett összekapcsolni. Ekkor újra előkerült az épület látképének kérdése. Az Iparügyi Minisztérium július elejére egy megbeszélést is összehívott a városrendezési kérdések megtárgyalására, melynek meghívójában leszögezték: a romeltakarítási munkák „már annyira előrehaladtak, hogy a helyreállításnak a városrendezést és a városképet lényegesen érintő kérdéseiben kell állást foglalni” ,5' A korábban is sokszor kifogásolt tornyot a vita során a műemlékvédelem illetékese „feltétlenül eltávolítandónak” nevezte. Kijelentette, hogy az „Országos Levéltár épülete idegen elem Budapest városképében, különösen zavaró a 75 méter magas torony a hegy tetején, a füstölgő torony pedig egyenesen építészeti nonszensz■ ”51 52 Végül a torony megszüntetéséről határoztak, és nyár végén a sérült tornyot középmagasságban lerobbantották.

Az 1946. évben végzett állagmegtartó munkák sem biztosították az épület és az iratok megfelelő védelmét. Az ostrom utáni két évben végzett helyreállítási tevékenységet a levéltár vezetősége csak „foltozó” munkáknak nevezte, és még két évvel az ostrom után is szomorúan volt kénytelen megállapítani, hogy az iratok megmaradása továbbra sincs biztosítva. A megállapítás helyességét bizonyítja, hogy a helyreállítási munkák elhúzódása miatt további komoly veszteség keletkezett az épület állagában. A legnagyobb bajt a kiadós esőzések okozta csapadékkár jelentette. 1947 elején a tetőn lévő lyukak miatt az épület még mindig beázott (sőt, a csapadék az alsóbb szintekre is eljutott, ahol a rendezési munkák folytak), és a vasbeton fedélszék, valamint a falak sérüléseinek kijavítását is csak tervezték. (Az időjárás viszontagságai, nem mellékesen, a falakat borító freskókat is tovább rongálták.) A raktártermek, az I. emeleti kutatóterem és a többi helyiség újrafalazása, vasazása és a nyílászárók helyreállítása sem tűrhetett tovább halasztást.53

1947 tavaszán a legszükségesebbnek nevezett helyreállítási munkák költségét 504 ezer forintra becsülték. A korszakban hatalmasnak számító összeg azonban a beomlott raktárterem rendbehozatalának költségeit nem fedezte.54 Végül a meginduló három éves terv keretében sikerült gyorsabb ütemben befejezni a legszükségesebb helyreállítási feladatokat. Elsőként a tetőzet helyreállítására érkezett jelentősebb összeg a kormányzattól. Nyáron megindult

51 MNL OL XIX-I-l-h-68. tétel-O-24059-1945. (33. doboz).

52 MNL OL Y7 82/1945. (1. doboz).

53 MNL OL Y7 146/1947. és 264/1946. (3. doboz), valamint 105/1947. (3. doboz), illetve P2272 6. tétel.

54 MNL OL Y7 136/1947. (3. doboz).

98