Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Pusztulás - újjáépítés - Keresztes Csaba: Az Országos Levéltár Budapest ostromában és a levéltár helyreállítása
Pusztulás - újjáépítés történetét.4 Lakos János az Országos Levéltárról szóló könyvében összegezve ismerteti a levéltárral és a levéltárban történt eseményeket.5 Jelen tanulmányomban a teljességre és a lehetséges szintézisre törekedve foglalom össze az Országos Levéltár 1945. évi történetét, valamint az ezt követő újjáépítési folyamatot. * A második világháború előestéjén a közgyűjtemények6 vezetői már észlelték és riadtan konstatálták a háborúk újszerű természetének a műkincsekre gyakorolt fenyegetettségét. A légitámadások elleni védekezési módokat 1938- ban légoltalmi rendeletben foglalták össze, a múzeumok személyzetének pedig előírást fogalmaztak meg a megfelelő védekezési módokról. Ellenben új, nagy biztonságot nyújtó óvóhelyeket sem a múzeumoknak, sem pedig a levéltáraknak nem építettek. Az Országos Levéltár vezetősége a háború kiszélesedésének időszakában, 1943 után megkezdte a lehetséges védelmi előkészületek kidolgozását és azok végrehajtását. Az intézmény funkciójából adódóan az elsőrendű teendő a legfontosabbnak ítélt iratokról való biztonsági mikrofilm-felvételek készítése lett. A levéltár munkatársai reggeltől éjfélig tartó munkák során felvételezték a dokumentumokat. így 1944 őszére, a fokozott munkaütemnek köszönhetően, közel 200 ezer filmfelvétel készült el, amelyek biztonsági másolatként őrizték a magyar történelem alapvető forrásanyagát. A háborús események bizonyították is a mikrofilmezés eredményességét: az eredetiként megsemmisült kb. 3000 oklevél másolati felvétele fennmaradt az utókornak.7 Ezen túlmenően, az iratanyag és a Bécsi kapu téri épület fizikai védettségét is igyekeztek a lehetőségekhez képest megnövelni. így például speciális technikát alkalmazva falazták be az alagsori raktárak ablakait, egy raktárt pedig fagerendákkal dúcoltak alá. A padlást kiürítették, és az addig ott tárolt iratanyagot a III. raktárban helyezték el.8 Mindezekre az óvintézkedésekre egyre érezhetőbb szükség volt, ugyan^ Borsa Iván: Az Országos Levéltár épületei 1874-1974. Levéltári Közlemények, 1979. 1. sz. 23-50. o. 5 Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története. Budapest, 2006, Magyar Országos Levéltár, 274-284. o. 6 Megjegyzésre érdemes, hogy ebben az időszakban az Országos Levéltár a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) néven működő szervezet kötelékébe tartozott az Országos Széchényi Könyvtár és a többi nagy múzeumi közgyűjtemény mellett. A levéltár önállósága minimális volt, a főbb kérdésekben az MNM vagy a kultuszminisztérium döntött. ^ Lakos: i. m. 271., 296. o. A mikrofilmeket először a Nemzeti Múzeum páncélszekrényében helyezték biztonságba, később visszaszállították a levéltárba. ^ Borsa: i. m. 40^41. o. 88
