Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Átmenet és újrakezdés - Csonka Laura: A Magyar Kommunista Párt tevékenysége a buchenwaldi koncentrációs táborban
Csonka Laura: A Magyar Kommunista Párt tevékenysége helyen életben maradjak, édesapám pedig a halálba induljon ? Vállalták ezeket az erkölcsi tehertételeket a jövőről alkotott eszményeik nevében, amelyek szerint egy új világ fölépítéséhez szükség van az ifjúságra. ”5 A buchenwaldi koncentrációs táborba az első magyar deportáltak nem Magyarországról érkeztek, hanem 1944 elején francia, belga, cseh és szovjet területekről. A megközelítőleg tíz politikai fogoly hamarosan csatlakozott a földalatti ellenállási mozgalom különböző nemzetiségi csoportjaihoz. Ok adták a később megalakult magyar szekció magvát. 1944 közepén érkeztek nagyobb számban a táborba magyarok, akiket 1944. május-június folyamán deportáltak a magyar hatóságok Auschwitz-Birkenauba. A szelekciót túlélve kényszermunkásként bekerültek a német koncentrációs táborrendszerbe, majd átszállították őket a buchenwaldi táborba, ahol különböző hadiüzemekben dolgoztatták őket. A nagyszámú ideérkező magyar deportált indokolta és tette lehetővé a földalatti mozgalmon belül egy magyar szekció létrehozását 1944 őszén, melyet az illegálisan működő NTB is támogatott. A magyar csoport vezetője a nemzetközi szekciókkal jó kapcsolatot ápoló Adorján György, erdélyi származású francia ellenálló volt,6 de a csoport működésében Gáti Ödön, November László, Lénárt László, Króh László és Farkas Salamon Jakab is kiemelkedő szerepet töltött be.7 A magyar csoportnak az ellenállási mozgalomban végzendő munkáját az NTB határozta meg. Elsődleges feladatuk az volt, hogy a táborba érkező magyar deportáltak között felkutassák és kiválogassák „ a megmentésre érdemeseket, elsősorban a kommunistákat",8 valamint a szimpatizánsokat, tehát a földalatti mozgalomba beszervezhető, ideológiailag megbízható és a fegyveres harcban bevethető egészséges fiatalokat. Ezeket az elvtársakat kívánták megmenteni, gyógyszerrel, élelemmel, ruhával ellátni, majd bevonni őket a fegyveres harcba. így Adorján György, Gáti Ödön, November László és Lénárt László a földalatti mozgalom jóváhagyásával a táborban a szabad mozgást lehetővé tevő ún. Stubendienst igazolványt kapott, mivel ők fogadták a Buchenwaldba érkező deportáltakat.9 A nyilas hatalomátvétel után a hatóságok a front magyarországi előrehaladása miatt immár közvetlenül Magyarországról, pontosabban a komáromi Csillagerődből deportálták tömegesen a korábban börtönökben fogva tartott zsidó politikai foglyokat, valamint munkaszolgálatosokat és az állam rendjére veszé^ Életinterjú Kallós Miklóssal... i. m. ^ Mementó: Magyarország 1944. Szerk. Gáti Ödön. Budapest, 1975, Kossuth Könyvkiadó, 232. o. 7 PSzL 677. f. 9. cs. 1. őe. 29. 8 PSzL 677. f. 9. cs. 1. őe. 7. 9 Uo. 73
