Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Átmenet és újrakezdés - Mikó Zsuzsanna: Az új jogrend kialakulása: a népbíróságok
Átmenet és újrakezdés A hatáskör kérdése annál is inkább problémát jelenthetett, mert az 1848. évi III. törvénycikk még ekkor is élő jogszabály volt, az 1945. évi XI. törvénycikk a miniszterek felelősségre vonása tekintetében kifejezetten továbbra is fenntartotta, sőt a törvény hatályát a köztársasági elnök vonatkozásában az 1946. évi I. törvénycikk ki is terjesztette. Tehát a két jogszabály: a népbírósági törvény és az 1848. évi III. törvénycikk a hatásköri kérdést eltérően szabályozta. A népbíróságok hatásköre még 1945-ben kibővült az igazolásfellebbezési ügyekkel. Az igazolási eljárások célja az volt, hogy az államigazgatásban az új politikai berendezkedést támogató tisztviselői kar legyen jelen, a későbbiekben azonban a magyar lakosság egyre szélesebb körét vonták igazolás alá.37 A hatalom számára stratégiai jelentőségű közigazgatásban dolgozóknak arról kellett számot adniuk, hogy milyen tevékenységet fejtettek ki, milyen politikai magatartást tanúsítottak 1939. szeptember 1. után, hogyan hajtották végre a népellenes törvényeket és rendeleteket. A 4080/1945. M. E. számú rendelet alapján az igazolóbizottságok határozatai ellen a népbíróságokhoz lehetett fellebbezni. A Budapesti Népbíróságon két külön tanácsot állítottak fel az ügyek vitelére. A népbíróságok így nemcsak a nagyobb jelentőségű ügyeket vonhatták az ellenőrzésük alá, de egyben az igazoló bizottságok munkáját is ellenőrizhették. Az igazságügy-miniszter már az eljárások megindulásának kezdetén kifejezésre juttatta azt a sajtóban is állandóan hangoztatott véleményt, hogy a népbíróság az igazolásfellebbezési ügyekben túl enyhe ítéleteket hoz. Szerinte változtatni kell azon a rossz gyakorlaton, amely szerint nem az igazolás alá vont egyéniségét veszik figyelembe, hanem a múltbeli magatartásra vonatkozóan akarnak perrendszerű bizonyítékokat feltárni. A miniszteri leirat szerint az elbírálás alapjául annak kell szolgálnia, hogy „ a demokratikus népi társadalom képviselői minő bizalmat helyeznek az igazolás alá vont egyénbe és minő reményeket fűznek annak jövőbeni magatartásához. ”38 Az eljárás lefolytatása során nem az általános keretek között mozgó mentő nyilatkozatokat kell meghallgatnia a bíróságnak, hanem a közvetlen munkatársak vallomásait. A demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946. évi VII. törvénycikk bevezetője így indokolta e törvény szükségességét: „...biztosítsa a demokratikus szemléletből folyó politikai szabadságjogokat, a jogegyenlőséget, a közélet bírálatának lehetőségét és a szólásszabadságot, de ugyanakkor hathatós védelemben részesítse a demokratikus magyar 37 38 Megalakultak a honvédség, az egyetemi oktatók, a szabad pályán működő értelmiségiek, a hatósági jogosítvánnyal rendelkezők, az ügyvédek, a közjegyzők, a magánalkalmazottak, az egyetemi hallgatók igazoló bizottságai. MNL OL XIX-E-1-1, Ta 18.173/1945, 1945. szeptember 25. 68
