Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Átmenet és újrakezdés - Mikó Zsuzsanna: Az új jogrend kialakulása: a népbíróságok

Átmenet és újrakezdés A hatáskör kérdése annál is inkább problémát jelenthetett, mert az 1848. évi III. törvénycikk még ekkor is élő jogszabály volt, az 1945. évi XI. tör­vénycikk a miniszterek felelősségre vonása tekintetében kifejezetten tovább­ra is fenntartotta, sőt a törvény hatályát a köztársasági elnök vonatkozásában az 1946. évi I. törvénycikk ki is terjesztette. Tehát a két jogszabály: a népbí­rósági törvény és az 1848. évi III. törvénycikk a hatásköri kérdést eltérően szabályozta. A népbíróságok hatásköre még 1945-ben kibővült az igazolásfellebbezé­si ügyekkel. Az igazolási eljárások célja az volt, hogy az államigazgatásban az új politikai berendezkedést támogató tisztviselői kar legyen jelen, a ké­sőbbiekben azonban a magyar lakosság egyre szélesebb körét vonták igazo­lás alá.37 A hatalom számára stratégiai jelentőségű közigazgatásban dolgo­zóknak arról kellett számot adniuk, hogy milyen tevékenységet fejtettek ki, milyen politikai magatartást tanúsítottak 1939. szeptember 1. után, hogyan hajtották végre a népellenes törvényeket és rendeleteket. A 4080/1945. M. E. számú rendelet alapján az igazolóbizottságok határozatai ellen a népbíróság­okhoz lehetett fellebbezni. A Budapesti Népbíróságon két külön tanácsot ál­lítottak fel az ügyek vitelére. A népbíróságok így nemcsak a nagyobb jelen­tőségű ügyeket vonhatták az ellenőrzésük alá, de egyben az igazoló bizottsá­gok munkáját is ellenőrizhették. Az igazságügy-miniszter már az eljárások megindulásának kezdetén kifejezésre juttatta azt a sajtóban is állandóan hangoztatott véleményt, hogy a népbíróság az igazolásfellebbezési ügyek­ben túl enyhe ítéleteket hoz. Szerinte változtatni kell azon a rossz gyakorla­ton, amely szerint nem az igazolás alá vont egyéniségét veszik figyelembe, hanem a múltbeli magatartásra vonatkozóan akarnak perrendszerű bizonyí­tékokat feltárni. A miniszteri leirat szerint az elbírálás alapjául annak kell szolgálnia, hogy „ a demokratikus népi társadalom képviselői minő bizalmat helyeznek az igazolás alá vont egyénbe és minő reményeket fűznek annak jö­vőbeni magatartásához. ”38 Az eljárás lefolytatása során nem az általános keretek között mozgó mentő nyilatkozatokat kell meghallgatnia a bíróság­nak, hanem a közvetlen munkatársak vallomásait. A demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946. évi VII. törvénycikk bevezetője így indokolta e törvény szükségességét: „...biztosítsa a demokratikus szemléletből folyó politikai szabadságjogokat, a jogegyenlőséget, a közélet bírálatának lehetőségét és a szólásszabadságot, de ugyanakkor hathatós védelemben részesítse a demokratikus magyar 37 38 Megalakultak a honvédség, az egyetemi oktatók, a szabad pályán működő értelmiségiek, a ha­tósági jogosítvánnyal rendelkezők, az ügyvédek, a közjegyzők, a magánalkalmazottak, az egye­temi hallgatók igazoló bizottságai. MNL OL XIX-E-1-1, Ta 18.173/1945, 1945. szeptember 25. 68

Next

/
Thumbnails
Contents