Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Átmenet és újrakezdés - Mikó Zsuzsanna: Az új jogrend kialakulása: a népbíróságok
Mikó Zsuzsanna: Az új jogrend kialakulása: a népbíróságok ről a kérdésről, hogy nem járhat el népbíróként az, akit bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség, netán fasiszta jellegű cselekmény miatt ítéltek el. Ebből a szempontból nem számított büntetett előéletűnek az, akit fasisztaellenes cselekmény vagy a zsidótörvények alapján ítéltek el. A miniszter azt javasolta, hogy a pártok olyan tagokat jelöljenek, akik feddhetetlen előéletű- ek, és legalább a 20., de lehetőleg inkább a 26. életévüket már betöltötték.16 A Budapesti Népbíróság elnöki iratai között fennmaradtak a laikus népbí- rák személyi lapjai, így ezekből valamennyire képet alkothatunk a delegált népbírák társadalmi hovatartozásáról. A foglalkozás rovatban feltüntetett adatokat azonban sok esetben erős kritikával kell fogadnunk, mert a különböző időpontokban elkészített személyi adatlapokon ugyanannál a személynél más-más bejegyzés szerepelt. Zinner Tibor adatai alapján a Kommunista Párt népbírái főként a kisiparos és munkás rétegből kerültek ki, de jelentős számban képviseltették magukat a pártalkalmazottak is. A diplomával rendelkező értelmiségiek szinte teljesen hiányoztak, csak elvétve szerepelt egy-egy orvos vagy jogi végzettségű személy a népbírák között. A Szociáldemokrata Párt népbíráinak zöme szintén kisiparos és munkás volt, de nagy arányban képviseltették magukat a kereskedelmi dolgozók és a tisztségviselők is. Itt már jóval magasabb volt a diplomások aránya. A Nemzeti Parasztpárt esetében a népbírák jelentős része magántisztviselő, és szinte azonos százalékban voltak jelen a nyugdíjasok és egyetemisták is. A Független Kisgazdapárt laikus népbírái számítottak a legkvalifikáltabbaknak, magas volt a jogi doktorátussal rendelkezők, a gyakorló ügyvédek, az egykor magas hivatali állást betöltő nyugdíjasok aránya. A Polgári Demokrata Párt népbíráinak nagy része szintén a diplomával rendelkező nyugdíjasok közül került ki.17 A politikai ellenőrzés további eszközeként a hivatásos bírák kiválasztásánál is szigorúan érvényesült a megbízhatóság. Erre jó példaként szolgált Major Ákos népbírói működése. Ő kezdetben a Budapesti Népbíróság elnöke volt, majd 1946- tól a Népbíróságok Országos Tanácsának vezetője lett. A korszak két legnagyobb jelentőségű bíróságának vezetését úgy látta el, hogy hosszú ideig nem rendelkezett egységes ügyvédi és bírói vizsgával, mert ahogy életrajzában írta, ebben a volt rendszer - amelyben egyébként hadbíró századosként működött - megakadályozta.18 Major Ákos azonban mind a magyar kommunista vezetés, 16 Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL) XXV. 1. d. Budapesti Népbíróság elnöki iratai I. A. 59. Miniszteri rendeletek. 17 Zinner Tibor: Adalékok az antifasiszta számonkéréshez és a népi demokrácia védelméhez, különös tekintettel a Budapesti Népbíróságra. Budapest Főváros Levéltára Közleményei ‘84. Budapest, 1985, 147-148. o. 18 MNL OL Igazságügyi Minisztérium Debreceni iratok (a továbbiakban: XIX-E-l-a), Ta 47214. 61
