Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Átmenet és újrakezdés - Ignácz Károly: A katasztrófa és az újrakezdés időszaka - Budapest 1945-ben

Ignácz Károly: A katasztrófa és az újrakezdés időszaka

ködését, azaz például az ún. batyuzást. A fővárosi lakosok maguk utaztak vidékre, hogy ott élelmiszert szerezzenek be, a meginduló hiperinfláció miatt egyre inkább ruháért és egyéb értékekért, azaz naturális csere révén. Emellett a háborús időszak szükségmegoldásai tartósan fennmaradtak: a kenyér kiegészítőből fő táplálékká vált, tavasztól pedig minden ehető növény szóba jött táplálékként, ahogy az Illyés Gyula 1945. március 11-i jegyzetéből is kiderül. „Friss fű, csalán (arasznál kisebb), gyermekláncfű friss levele krumplisalátával, lóherék (spenótként), lucerna, akác fiatal hajtása (zöldborsóként), akácvirág (kirántva), [...] fiatal komló hajtása (kézujjnyi) zöldbabként, szőlő, ribizli, karalábé, kel-levél. ”46

Összességében tehát sikerült enyhíteni a fenyegető éhínséget Budapesten, a helyzet normalizálódására azonban 1945-ben még nem volt esély. Az 1945- ös gyenge termés után az év második felében ismét romlott az ellátás, az év végén a fővárosi tanulók körében végzett felmérés szerint olyan alapvető dolgok, mint a hús, a tojás vagy a tej rendszeres fogyasztása még mindig luxusnak számított.47

*

Hasonlóan óriási kihívást jelentett a lakhatás megoldása is. Az ostromot követő összeírás szerint a budapesti épületek háromnegyede sérült meg, közel egynegyedük súlyosan, míg 4%-uk teljesen megsemmisült. Ebbe azonban a kisebb, tetőcserép-, vakolat- és üvegkárokat nem számították bele, azaz csak elenyésző számú sértetlen épület maradt.48 A fővárosi statisztikai hivatal 1946. májusi összeállítása szerint „a háború nyomainak eltüntetése és a lakosság szociális lakásviszonyainak biztosítása csaknem reménytelen feladatot jelent", mert az ostrom előtti közel 300 ezer budapesti lakás közül 14 ezer teljesen megsemmisült, 19 ezer lakhatatlanná vált, és 47 ezer is csak részben volt használható.49 A lakáspusztulás arányában azonban nagy eltérések voltak az egyes kerületek között aszerint, hogy az ostrom, illetve a bombázások mely területeket érintették. „Amit Óbudán látok, első pillantásra ijesztő, de ez a látvány minden száz méter után torzabb lesz, valószínűtlenebb... Minden elképzelés erőtlen. Mintha nem is városrészeken át, hanem ásatások között haladna a vándor. [...] aztán feltárul a Vérmező és a Krisztinaváros, a Naphegy és a Vár tetemének látképe

46 Illyés: i. m. 69. o. Illyés Gyula és családja helyzete aztán jelentősen javult, amikor bekapcsolódott a közéletbe és a Nemzeti Parasztpárt munkájába.

4^ Palasik: Csorba János polgármester... 236. o.; Gáspár: i. m. 57-58. o.; Valuch: i. m. 135-136. és 286-288. o.; Sipos - Donáth: i. m. 286-293. o.

48 Gáspár: i. m. 259. o.; Bálint: i. m. 77-79. o.

49 Gáspár: i. m. 260. o.

45