Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Irodalom - „Mérlegen az ember". A Magyar Nemzeti Levéltár új kiadványai a holokausztról (Csősz László, Erdész Ádám és Kovács Tamás könyveiről) Szécsényi András

Irodalom A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) a 2014-es holokauszt emlékévben a ma­gyarországi vészkorszak témakörében új kiadványokkal jelentkezett. (Ezek közül kettőhöz a kormány által létrehozott Civil Alap 2014 pályázat nyújtott lehetőséget). A vészkorszak tragédiájához való viszonyulás nem új vállalása nemzeti levéltárunknak. Elég, ha az ugyancsak a holokauszt emlékév alkal­mából készített Szomszédaink voltak című online kiállításra gondolunk,1 amely az MNL közigazgatási, miniszteriális és egyéb irataiból való bő válo­gatással - vagyis társadalomtörténeti szemszögből nézve az „elkövetők” ol­daláról - mutatja be a holokausztot. Az alábbiakban az MNL gondozásában a holokauszt emlékévben megje­lent három, műfajában eltérő könyvet mutatunk be: egy forráskiadványt, egy tanulmánykötetet és egy monográfiát. A Kovács Tamás szerkesztésében és bevezető tanulmányával megjelent Mérlegen az ember című dokumentumválogatás a Szomszédaink voltak vir­tuális forráspublikációjához hasonló szellemben készült, tartalmát tekintve pedig méltó folytatása az MNL által a sód 60. évfordulója alkalmából 2004- ben kiadott, 104 országos és megyei levéltári forrást közlő dokumentumválo­gatásának.2 A rendkívül jól szerkesztett, hozzávetőlegesen 200 oldal terjedel­mű kötet 66, eddig nem publikált dokumentumot tartalmaz a vészkorszak és előzményei témakörében, ezúttal csak az MNL Országos Levéltára iratállo­mányából válogatva. E források, amint Mikó Zsuzsanna főigazgató beveze­tőjében írja, „emberi sorsokat és tragédiákat tárnak elénk, de ott vannak a hatalmi gépezet működését bemutató iratok is.” Mindez négy, hasonló nagy­ságú tematikus fejezetre osztva. A fejezetek vállaltan nem fedik le a vészkor­szak főbb csomópontjait, eseménysorait, ehelyett reflektorfénybe helyeznek négy kiemelt témakört. Az első fejezetben (Zsidótörvények és rendeletek a mindennapokban) az 1938 nyarától érvényben lévő kirekesztő jogszabályok­nak a mindennapokra gyakorolt hatásáról olvashatunk dokumentumokat. Közöttük olyan ritkaságokat, mint a franciaországi Drancy gyűjtőtáborába került magyar zsidók hozzátartozóinak 1942-ben írott levelét a magyar mi­niszterelnöknek, amelyben kérik, hogy kilenc hónapja fogvatartott rokonaik elengedése érdekében tegyen lépéseket. Nem érdemes kiemelni egy-egy do­kumentumot a sok közül, csupán megjegyezzük: a második (Zsidó tulajdonok ' Szomszédaink voltak. Online kiállítás a Magyar Nemzeti Levéltár válogatott dokumentumaiból a magyarországi holokauszt 70. évfordulójára, 2014. http://mnl.gov.hu/mnl/ol/virtualis_kiallitas/szomszedaink_voltak “ Emlékezz! Válogatott levéltári források a magyarországi zsidóság üldöztetésének történetéhez, 1938-1945. A kötet összeállításában részt vettek: Katona Csaba, Ólmosi Zoltán, Oross András, Soós László, P. Szigetváry Éva, Szabó Dóra, Varga Katalin. Budapest, 2004, Magyar Országos Levéltár. E kiadvány számos nem levéltári forrást (fotókat, plakátokat, kisnyomtatványokat) is tartalmaz. 372

Next

/
Thumbnails
Contents