Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Irodalom - Kegyencekből fegyencek (Rigó Róbert: Elitváltások évtizede Kecskeméten) Magos Gergely
Irodalom bemutatja, hogyan zajlott le Kecskeméten ez a vérzivataros évtized. A hat fejezetből álló mű bevezető részében megismerkedhetünk a „homokváros” történetével a kezdetektől egészen 1938-ig. Rigó bemutatja a város gazdag mezőgazdasági múltját, és rávilágít, hogy a rossz adottságok ellenére miként fejlődött a városban a zöldség- és gyümölcstermesztés, illetve ezzel szoros összefüggésben a konzervipar és az élelmiszer-kereskedelem. Kecskemét a Horthy-korszak végére Magyarország legnagyobb zöldség és gyümölcs exportőrévé vált. A két világháború közötti társadalom bemutatása során egy polgárosodott parasztváros képe bontakozik ki előttünk, mely éppen ebből az intenzív mezőgazdasági kultúrából, valamint a rá épülő élelmiszeripar és kereskedelem fejlettségéből nőtt ki. Kecskemétet ráadásul kiegyensúlyozott birtokstruktúra jellemezte, a törpebirtokok és a nagybirtok aránya az ország többi részéhez viszonyítva is alacsony volt. A városi birtokpolitika törekvése ugyanis a kisbirtokos és kisgazda réteg megerősítése volt. Talán éppen ennek a polgári miliőnek tudható be, hogy a városban az erős jobboldali hagyományok ellenére sem volt igazán sikeres a nyilas párt, mely 1939-ben el sem tudott indulni a választásokon. A zsidótörvények ellenére az árjásítást számos esetben nem hajtottak végre, vagy az csupán nagyon vontatottan haladt, és csak 1944-ben, a német megszállást követően gyorsult fel a helyi zsidóság gazdasági megsemmisítése, majd deportálása. A második fejezet témája az első elitváltás következményeként felszabadult zsidó ingó és ingatlan vagyonért folytatott versenyfutás, melybe bekapcsolódott a kecskeméti társadalom minden rétege. A szovjet katonák bevonulása, melyet a harmadik fejezetben ismertet a szerző, a kecskeméti társadalom nagy része számára újabb szenvedéseket hozott. Az egyik legnagyobb problémát a nemi erőszak jelentette, mely korabeli becslések szerint a 16 és 50 év közötti nők 15%-át érintette (115. o.). A katonák megjelenésével egy időben azonnal kezdetét vette a zabrálás, a fosztogatás, valamint az ingyenmunka, a robot intézménye is. A negyedik fejezet alapján megállapíthatjuk, hogy a front elvonulását követő közel egy év alatt sem enyhültek a városlakók szenvedései. Kecskemét jelentette ugyanis a Budapestet ostromló szovjet csapatok hátországát és felvonulási útvonalát. Ez a zabrálások, fosztogatások és erőszakoskodások, sőt a katonák által elkövetett gyilkosságok állandósulásával járt együtt. Ebben a zűrzavaros időszakban nem csak a szovjet katonák, de a katonának öltözött magyar állampolgárok is bekapcsolódtak a fosztogatásokba. Mindezt súlyosbította a katonaság ellátásának terhe és a folyamatos rekvirálások, ami komoly éhínséget okozott városszerte. A holokauszt áldozatai és a németekkel együtt Nyugatra távozott emberek által hátrahagyott vagyontárgyakért folytatott verseny egészen 1948-ig tartott. Ezzel egy időben játszódott le a második elitváltás, amely során a Horthy- korszak elitje szinte teljesen kiszorult az új elitből. A korábbi elittagok egy 369
