Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Irodalom - Oktatás és társadalom (Sasfi Csaba: Gimnazisták és társadalom Magyarországon a 19. század első felében) Nagy Adrienn
Irodalom könyvet külön helynév- és személynévmutató zárja. Azonban a lábjegyzetekben szereplő bibliográfiai adatokat ezekbe a mutatókba nem vették fel, így ez megnehezíti a konkrét hivatkozások visszakeresését. A Fata Márta habilitációs dolgozatából született kötet mindenképpen hiánypótlónak értékelhető, hiszen mindeddig híján voltunk olyan összefoglalásnak, amely a II. József-kori állami betelepítésekre koncentrált, nem csak egyes részkérdésekben, hanem átfogóan is. Amíg a III. Károly uralkodása alatti magánföldesúri, illetőleg a Mária Terézia-kori állami betelepítésekről meglehetősen tájékozottak vagyunk, addig erről az utolsó (harmadik) betelepülő hullámról csak résztanulmányok születtek. Fata a migrációs kérdést szélesebb kontextusba helyezi, úgy vizsgálja, mint egy 18. századi lehetőséget a mezőgazdaság fejlesztésére és a jobbágyreformok bevezetéséhez. A különböző földrajzi területek összehasonlítása és példája komplexé teszi a könyvet és olvasásra érdemesnek valamennyi érdeklődő számára. Kulcsár Krisztina OKTATÁS ÉS TÁRSADALOM Sasfi Csaba: Gimnazisták és társadalom Magyarországon a 19. század első felében. Budapest, 2013, Korall Kiadó, 176 o. A Korall Kiadó gondozásában, a társadalomtörténeti monográfiák negyedik köteteként 2013 telén jelent meg Sasfi Csaba Gimnazisták és társadalom Magyarországon a 19. század első felében című monográfiája. A kötet a napjainkban is meghatározó középszintű iskolatípus, a gimnázium makro- és mikroszintű hatástörténetének igen sokrétű, számos tudományterület módszertani repertoárját segítségül hívó, több évtizedes kutatómunka eredményeinek összegzése. A szerző, aki a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa, az 1790 és 1848 között működő magyarországi gimnáziumok - különösen a dunántúli középiskolák - társadalomtörténeti vizsgálatát tűzte ki célul. Az oktatás és a társadalom interakciójának feltérképezése során arra kereste a választ, hogy vajon milyen szerepet tölthetett be a gimnázium - mint modern társadalmi intézmény - a késő rendi társadalomban lezajló, a polgári átalakulás irányába mutató folyamatokban. Fontos kérdés, hogy a tanulmányokhoz egyformán hozzáférést, képesség és teljesítmény szerinti előmenetelt, valamint minősítést biztosító polgári oktatás a rendi társadalomszerkezet reprodukciója mellett milyen érvényesülési lehetőséget — rendszeren belüli társadalmi helyváltoztatást, adott esetben mobilitást - kínált a művelődés „királyi útjára” lépő, így nagy valószínűséggel diplomás értelmiségivé, de legalábbis az egyszerűbb adminisztratív állások betöltésére nagy eséllyel 359
