Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Disputa - Körkérdés 1945-ről. Válaszol Berend T. Iván, Egry Gábor, Romsics Ignác, Szakály Sándor, Tomka Béla

Körkérdés 1945-ről

háború vége ugyanis Magyarországon - és a térség jó néhány más országában - kétségkívül nagyobb törést jelentett, mint a nyugat-európai társadalmakban. Ez különösen a nemzetállami keretek alapvető átalakulásának volt a következménye, de ennek messze ható következményei voltak társadalmigazdasági téren is.

Komoly érveket lehet azonban felhozni amellett is, hogy a második világháború vége, illetve a század közepe Magyarországon is élesebb választóvonal volt, mint az első világháború. A politikai-gazdasági rendszer alapvető megváltozása a század közepén közismert fejlemény. De nem egyszerűen a politikai-gazdasági rendszer átalakulásáról volt szó, hanem egy sor más tekintetben is éles törés látható. A gazdasági növekedés ugyan gyorsult, ugyanakkor megváltozott az ország relatív gazdasági helyzete is, mégpedig megindult az élenjáró ipari országoktól való divergenciája, mely kezdetben intézményi téren volt a leginkább szembetűnő, majd a növekedési ütemekben is jelentkezett. Szintén nagy jelentőségű transzformáció kiindulópontja volt a század közepe a társadalmi szerkezet és az életmód tekintetében Magyarországon is.

A hagyományos periodizációs gyakorlat - a világháborúk korszakhatárként való megjelölése - fontos előnyökkel jár: például átjárhatóságot biztosít a nemzetközi kutatásban. Emellett azonban hátrányai is vannak, hiszen sematikus megoldásokat kínál, s csökkenti a kutatás önreflexióját. A nemzetközi történetírásban ezért újabban erőteljes hangsúlyt kapnak más cezúrák is: például az életmód és az értékváltozások, vagy a territorializáció érvényesülése tekintetében gyakran az 1960-as éveket tekintik döntő korszakhatárnak, s egy ideje sok szó esik az 1970-es évekről mint történelmi választóvonalról. Érdemes volna a bevett időhatárok mellett más korszakolásnak teret adni a hazai történetírásban is.

339