Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Átmenet és újrakezdés - Ignácz Károly: A katasztrófa és az újrakezdés időszaka - Budapest 1945-ben
Ignácz Károly Á KATASZTRÓFA ÉS AZ ÚJRAKEZDÉS IDŐSZAKA - BUDAPEST 1945-BEN The year 1945 meant not only the catastrophe and famine, but the resumption for Budapest, too. The study presents shortly the siege of the capital city and the tragically consequences of the battles. In addition, the author gives a short outline about the processes relating to the conflicts and cooperation of the resumption, placed in the multiplayer political sphere, until the end of 1945, when, through democratic election, legitimate local power was born. Moreover, he analyses the two main issues of the renewing life: food supplies and habitation, however, he also mentions the symbolic events as well. The starting position of Budapest was almost hopeless: it had to struggle for each small step, each small improvement. The main task of the new mayor, who was elected at the end of the year, was still the liquidation of the war damages. All in all, the consequences of WWII influenced not only the resumption significantly, but they affected life and history of the capital city for a long period, too. „Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés és kormánya milyen mélységes mélyről indult” — jellemzi az 1945-ös magyar helyzetet Feitl István a nemrég megjelent tanulmányában, és meggyőzően érvel amellett, hogy 1944 végét - 1945 elejét a 20. századi magyar történelem legnagyobb katasztrófájának kell tekintenünk.1 Ahogy az ország, úgy e tragédia középpontjában is a főváros állt: a több mint 100 napos budapesti csata nemzetközi összehasonlításban is hosszú és kíméletlen volt a világháborúban.1 2 Az ostrom katasztrofális következményei nemcsak az 1945-ös újrakezdést befolyásolták döntő módon, hanem még hosszú éveken, sőt évtizedeken át hatottak Budapest életére és történetére. A katasztrófa Magyarország földrajzi helyzeténél fogva beleesett a világháborús keleti frontba, a német—szovjet kíméletlen hadszíntérbe. E nemzetközi erőtérben a Horthy- kor hatalmi elitjének természetesen csak korlátozott mozgástere volt, de mégis felelősséggel tartozott azért, hogy az adott nemzetközi küzdelemben Magyarország mikor, hogyan és miként vesz részt. A nehéz helyzetben meghozott rossz döntések (például az önkéntes csatlakozás a Szovjetunió elleni német háború1 Feitl István: Az ideiglenesség időszaka: Magyarország 1944-1945-ben. Eszmélet, 106. sz. (2015. nyár), 8-11. o. Az idézet: 11. o. 2 Ungváry Krisztián: Budapest ostroma. Budapest, 2013, Corvina, 9. és 330. o. 33
