Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Disputa - Körkérdés 1945-ről. Válaszol Berend T. Iván, Egry Gábor, Romsics Ignác, Szakály Sándor, Tomka Béla
Disputa a kettéosztott Németország volt: keleten szovjet típusú diktatúra és tervgazdálkodás, nyugaton parlamentáris demokrácia és szociális piacgazdaság alakult ki. A világhatalmi súlypontok áthelyeződése és a két világrendszer kialakulása mellett a II. világháború fontos következménye volt a gyarmati világ felbomlásának felgyorsulása is. 1945-ben a Föld területének közel harmada még gyarmati uralom alatt állt. Az 1960-as évek közepére ez az arány 5, az 1970-es évek végére pedig 1%-ra csökkent. A Föld független államainak száma 1900 és 2000 között kevesebb mint 50-ről közel 200-ra nőtt. A két világháború között megingott brit, francia, holland, portugál, belga és egyéb gyarmatbirodalmak teljesen felbomlottak, és helyükön független államok jöttek létre. E folyamat legnagyobb felhajtó ereje ugyanúgy a nacionalizmus volt, mint az Oszmán Birodalom 19. századi, a Habsburg Birodalom 1918-as és az orosz-szovjet birodalom 1991-es agóniájának. A bipoláris világrend 1989-1991-ig tartott. A Szovjetunió meggyengülése és 1991-es felbomlása következtében az Egyesült Államok maradt a világ egyetlen olyan országa, amely napjainkban a Föld egészére kiterjedő hatalommal rendelkezik. A nemzetközi kapcsolatok rendszere ezzel kétpólusúból egypólusúvá alakult. A század végére ugyanakkor egy olyan új világrend körvonalai is felsejlettek, amelyben az Egyesült Államoknak fokozódó mértékben kell tekintettel lennie az egyes földrészek regionális nagyhatalmainak az érdekeire. Mindez azt sejteti, hogy az 1945 utáni kétpólusú és az 1989 utáni egypólusú világrend után néhány éven belül ismét beköszönthet a többpólusú világrend korszaka. Szakály Sándor: Bizonyára különböző válaszok fogalmazhatóak meg a kérdésre, de magam úgy vélem: mindenképp korszakhatár, mi több, meghatározó korszakhatár. Egy világméretű háború után a győztesek - legalábbis részben már nem ugyanazok voltak sem politikai, sem társadalmi, sem gazdasági tekintetben, mint az első világégés után - újraosztották a világot saját érdekeik szerint, politikai, társadalmi és gazdasági szempontok alapján. A sztálini Szovjetunió - a 20. században kommunista berendezkedést felépíteni szándékozó ország — világhatalommá vált. Az évszázadokig megkerülhetetlen Brit Birodalom elveszítette addigi befolyását, erejét. Franciaország elindult lefele a lejtőn. Kína - ha lassan is, de - új erőre kapott. Az Amerikai Egyesült Államok pedig szinte egyeduralkodóvá vált a világtörténelem színpadán. Végleg feladta álláspontját, miszerint csak az amerikai kontinens fontos a számára. Európa átalakult és kettévált. Az ún. gyarmati világ felbomlása felgyorsult, új eszmék jelentek meg, és új lehetőségek nyíltak meg számos ország előtt. 336
