Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Forrásközlések - Kiss András: Kísérletek az üzemek újjászervezésére (1945-1946)
Kiss András: Kísérletek az üzemek újjászervezésére (1945-1946) 7. Általános helyzetjelentés a Dunai Repülőgépgyárról Budapest, 1949. május 17. [Részletek] A Dunai Repülőgépgyár mint IFIG-üzem,33 hivatva van a magyar katonai repülés ügyét szolgálni, a magyar légierők számára a szükséges gépeket (egyelőre iskolagépeket) legyártani. Mi sem jellemezte a vállalat hadiipari fontosságát jobban, mint az a tény, hogy az 1948-as évben k[örül]b[elüli] becslések szerint 21 millió forintot fordítottak a vállalat újjáépítésére és felszerelésére. A vállalati objektumok építése folyamatosan haladt előre, kisebb-nagyobb zökkenőktől eltekintve az ütemtervnek megfelelően végzik az építkezési munkákat. Ezzel párhuzamosan folynak a felszerelési munkálatok, gépek beszerzése, műszaki berendezések megjavítása, fékpad, stb. A vállalat 80-90%-ig a beruházás terhére folyósít minden kifizetést, így a munkabéreket, anyagokat és egyéb kiadásokat is. A dolgok teljes megértéséhez szükséges az alábbiak ismertetése: a Dunai Repülőgépgyárban az 1943-44. évben kb. 14 ezer ember dolgozott. Az ostrom után (főképpen az angolszász bombázások következtében) az üzemi épületek nagy része 75-85%-ig megsemmisült. Mindössze egy hatalmas műhelycsarnok maradt aránylag jó karban, ahol termelő munkát lehetett kezdeni. A vállalat vezetősége kapcsolatot talált a megszálló hatóságok képviselőivel és nagyarányú autójavítási tranzakciót bonyolítottak le 1-3 alapon (egy roncs kocsit javítottak meg, s ennek ellenében kettőt kaptak, amivel szabadon rendelkeztek). Az üzlet kitűnőnek bizonyult, kb. 40 kg aranyat kerestek a nem éppen tisztességesnek mondható üzleten. Ugyanis a megállapodás egyik pontja az volt, hogy a vállalat óriási területén, de azon kívül is, több szász kilométeres távolságról is összeszedték a roncsokat és az autó-motoralkatrészek százait és ezreit. Előfordult sok esetben az is, hogy 6 tonnás teherautót raktak meg sérült alvázból kiemelt autómotorokkal és azt ismeretlen helyre irányították. Ezek az eladások, motor- és alkatrészek óriási mennyiségének összegyűjtése és jó áron (aranyért) való értékesítése nagyban hozzájárult a 40 kg arany megszerzéséhez. A jövedelemnek azonban nemcsak ez volt az egyedüli kútforrása. Eladták saját épületeik anyagát, vasat, csövet, színesfémet, egész acél tetőszerkezetet, általában eladtak mindent, ami mozgatható volt, és amiért akkor pénzt Az Iparfejlesztési Igazgatóság alá tartozó vállalat. 307