Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Átmenet és újrakezdés - Kovács Tamás: Magyarország és a világ 1945-ben. Előzmények, tervek, kilátások

Kovács Tamás: Magyarország és a világ 1945-ben

utasította. Kállay ezzel egy időben kereste a kapcsolatot a nyugati szövetségesekkel, s 1943 során megérett benne a gondolat, hogy nem csak tartani kell velük a kontaktust, hanem elébe menni az eseményeknek, hiszen - s ezt helyesen látta - a németek el fogják veszíteni a háborút. Kállay és a magyar politikai-katonai elit egy része komolyan hitt az angolszász csapatok balkáni partraszállásában. A kapcsolatfelvétel eredménye lett az 1943. szeptember 9-én megkötött titkos fegyverszüneti egyezmény, amelyet sokáig a magyar történettudomány is túlértékelt, nem is szólva a tárgyalásokon résztvevő, illetve azokat szervező személyekről. Mindez azonban csak taktikai, elterelő lépés volt a nyugati szövetségesek részéről, s a hitegetés mellett a németek magyarokkal szembeni bizalmatlanságának erősítését szolgálta.35 Nem mellékes tényező, s nyilván a Kállay-kormány sorsát erősen befolyásolta, hogy a kormányban számos miniszter, de a közigazgatás sok vezetője is, nem csak egyszerűen szimpatizált a németekkel, hanem egyenesen az ő érdekeik mentén cselekedett.

A hadi helyzet alakulása, valamint a magyar kormány megbízhatatlansága miatt a berlini vezetés már 1943-ban Magyarország megszállása mellett döntött. A szövetségesek szicíliai és olaszországi partraszállása miatt akkor elhalasztották a Margarethe terv végrehajtását. Az ország megszállása azonban, ha bő fél évvel később is, de végül megtörtént. 1944. március 19-én a Wehrmacht és szorosan a nyomában érkező német rendészeti és biztonsági szervek megszállták Magyarországot. Érdemes megjegyezni, hogy a német akció alig ütközött ellenállásba, s valahol igazolódni látszott Maximilian von Weichs tábornagy bon mot-ja. Eszerint Magyarország megszállása harc nélkül 24 órát, harc esetében 12 órát fog csak igénybe venni, mert az utóbbi esetben elmaradnak az üdvözlő beszédek.”36 Az eltávolított Kállay Miklós helyére a volt berlini követet, Sztójay Dömét nevezték ki miniszterelnöknek. Sztójay a németek készséges kiszolgálója volt; miniszterelnöksége alatt rendeletek százaival fosztották ki, alázták meg és végül deportálták a vidéki magyar zsidóságot, több mint 430 000 embert.37 A munkaszolgálatba besorozott és a fővárosban élő, vagy ide menekült zsidóság számára immár valóban élet-halál kérdése volt, hogy mikor ér véget a háború. Horthy 1944 július elején - vagyis kb. egy hónappal a szövetségesek normandiai partraszállása után - leállította a deportálásokat,38 a román kiugrás (1944. augusztus 23.) után pedig Sztó- jayt is leváltotta. Az utódjául kinevezett Lakatos Géza vezérezredes legfontosabb

35 Borhi László: Nagyhatalmi érdekek hálójában. Budapest, 2015, MTA BTK TTI - Osiris, 38—44. o.

36 Ungváry: i. m. 232. o.

37 A témának roppant széles magyar és nemzetközi szakirodalma van. Ezeket gyűjtötte össze, legalábbis 2010-ig Randolp L. Braham: A magyarországi holokauszt bibliográfiája. I—II. Budapest, 2010, Parki Könyvkiadó.

38 Ennek okai között szerepel Horthy attól való félelme, hogy a háború után esetleg felelősségre vonják, de attól is tartott, hogy a szövetséges légierő Budapestet fogja bombázni.

27