Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Forrásközlések - Csönge Attila: Adalékok és forrásválogatás az 1945-ös földosztás Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei történetéhez
Csönge Attila: Adalékok és forrásválogatás Ebben a helyzetben a kommunisták a politikai hatalom fokozatos megszerzése érdekében az ún. szalámitaktikát alkalmazták, melyet nem csak a kisgazdapárttal, hanem végső soron az egész magyar társadalommal szemben felhasználtak. Ennek lényegét Rákosi Mátyás egy pártértekezleten így foglalta össze: „A mi taktikánk és ezt értsék meg az elvtársak az, hogy a harcunkban lehetőleg soha ne álljunk szemben az ellenség összes erejével, hanem osszuk meg őket, mégpedig úgy, hogy egy része, ha nem is segít nekünk, legalább maradjon semleges. ”3 Miként valósították meg a szalámitaktikát a földosztás esetében? A földreform-rendelet többek között kimondta, hogy az 1000 holdnál kisebb egyházi és úri birtokoknak a 100 holdon felüli részét igénybe kell venni, míg az 1000 katasztrális holdat meghaladó gazdaságokat teljes egészében el kell kobozni. Ezzel gyakorlatilag felszámolták egyik legfőbb politikai ellenfelüket, a földesúri osztályt, létalapjában semmisítve meg azt. A gazdagparasztság passzivitását azzal biztosították, hogy birtokaikat 200 holdig meghagyták, és a nagybirtokok megszűnésével ideiglenesen piacvezető helyzetbe hozták őket. Ugyanakkor több százezer nincstelen, illetve törpe- birtokos embernek juttattak átlagosan öt holdnyi földet. A kommunisták tehát nem azért osztottak földet, mert úgy gondolták, hogy a kisbirtok jobb a kolhoznál, hanem azért, mert egyrészt így leszámolhattak a földesúri osztály- lyal, másrészt mert szükségük volt a szegényparasztság tömegerejére az előttük álló politikai küzdelmekben. A szegényparasztság támogatását pedig azzal kívánták megszerezni, hogy földet adtak nekik. A földosztás gyakorlati lefolyását 1945-ben leginkább a gyorsaság és a radikalizmus jellemezte. Melyek voltak ennek főbb okai? A földosztás gyorsaságát meghatározó egyik legfontosabb tényező az volt, hogy a termelés túlzott visszaesése a megszálló szovjet hadsereg ellátását is veszélybe sodorhatta volna, ezért érdekeltté kellett tenni a mezőgazdasági munkaerőt a termelés mielőbbi újrakezdésében. A kommunisták számára azért is fontos volt a gyorsaság, mivel a front elől elmenekült földesurak birtokait így még a tulajdonosok távollétében oszthatták ki, mielőtt azok hazatérve felléphettek volna ez ellen. A földosztás mielőbbi megkezdése érdekében a kommunista párt helyi funkcionáriusai több településen már a földreform-rendelet 1945. márciusi megjelenése előtt hozzáláttak a határ és a rászoruló földigénylők összeírásához, illetve demonstrációkat is szerveztek, ahol a földosztást követelő memo3 Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár (a továbbiakban: PSzL) MKP Falusi osztály 274/13/23. Keltezés nélkül. 267
