Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Műhely - Weinacht Tamás: A Jóvátételi Hivatal működése, 1946-1952
Műhely selőkből és egyéb alkalmazottakból, a Miniszterelnökség és az érdekelt minisztériumok, a Magyar Nemzeti Bank, a Külkereskedelmi Igazgatóság által szolgálattételre átengedett tisztviselőiből, valamint a JH elnöke által alkalmazott szerződéses tisztviselőkből és alkalmazottakból állt. A Miniszterelnök határozta meg a JH belső szervezetét és ügyrendjét. A rendelet alapján a kormány joga volt meghatározni, hogy mely kötelezettséget kellett fegyverszüneti vagy jóvátételi kötelezettségnek tekinteni.39 A hivatal személyi, dologi költségeivel és a hatáskörébe tartozó kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos hiteleket a Pénzügyminisztérium a Miniszterelnökség útján biztosította. Elnökének utalványozási joga volt, amelyet az oda kirendelt pénzügyminisztériumi számvevőségi tisztviselők közreműködése mellett gyakorolhatott.40 A JH első elnöke a kisgazdapárt jobbszárnyához tartozó Erőss János lett. Erőss jogi végzettséggel rendelkezett, 1944 októberétől 1945 májusáig Szabolcs, majd Szatmár vármegye főispánja volt. Tagja lett a törvényhozásnak, valamint részt vett a kisgazdapárt országos vezetésében.41 1946. február 15- étől 1946. november 20-ig a JH elnöke volt, és ebben a minőségében 1946. április 5-én államtitkári, szeptember 26-án miniszterelnökségi politikai államtitkári címet kapott.42 1946. november 20-ától 1947. szeptember 24-éig közellátásügyi miniszter volt, végül 1948 elején Nyugatra távozott.43 Erőss elnöksége alatt a JH szervezeti felépítése a következőképpen nézett ki. Az Elnöki Főosztály feladata volt a főosztályok elvi irányítását, továbbá meghatározta a hivatal éves munkatervét és döntött a személyzeti, szociális ügyekben. Az Ipari Főosztály ügykörébe tartozott az ipari jóvátételi kötelezettségek teljesítésének felügyelete és az ezzel kapcsolatos nyilvántartások vezetése, statisztikák készítése. A Mezőgazdasági Főosztály feladata volt a mezőgazdasági jóvátételi kötelezettségek teljesítésének felügyelete, továbbá intézte a megszálló szovjet haderő elhelyezésével és ellátásával kapcsolatos ügyeket is. A Nemzetközi és Külkereskedelmi Főosztály fenntartotta az ösz- szeköttetést a jóvátételt élvező országok delegációival, intézte az idegen nyelvű levelezést; tartotta a kapcsolatot a Kereskedelemügyi, a Szövetkezetügyi és a Külkereskedelmi Minisztériummal, hogy a jóvátételi szállításhoz szükséges külföldi anyagok, áruk és félgyártmányok a megfelelő időpontra bizto39 Uo. 4., 5., 7., 8., 9. §. 40 Uo. 6. §. 4* Szűcs (szerk.): Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei... A. kötet, 18. o. 43 Uo. 130. és 437. o. Lásd még Uő: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1946. február 5 - 1946. július 19. B. kötet. Budapest, 2003, Magyar Országos Levéltár, 1451. o. 43 Uő: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei... A. kötet, 18. o. 258
