Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Műhely - Weinacht Tamás: A Jóvátételi Hivatal működése, 1946-1952
Műhely A jóvátételi ügyek egységes irányítása végül nem Pokorny elképzelése szerint valósult meg, hanem a jóvátételi ügyeket működésének 1945. novemberi megkezdése óta irányító GF akarata alapján. A GF titkárságának előterjesztésére a GF 1946. január 11-i ülésén felhatalmazta a GF főtitkárát, hogy a fegyverszüneti egyezmény alapján felmerülő kötelezettségek egységes irányítását és finanszírozását végző Jóvátételi Igazgatóság felállítása céljából rendelettervezetet készítsen. Az előterjesztés indoklása szerint a leendő Jóvátételi Igazgatóság közvetlenül a GF fennhatósága alá lett volna rendelve. Ebbe a szervbe beleolvasztották volna a JK-t, a SZEB Magyar Gazdasági Hivatalát, a közellátási miniszter felügyelete alá eső revizori szervezetet, valamint felügyelete alá került volna az IKART és a Magyar Árucsereforgalmi Intézet Rt. is. Az indoklás a GF hatáskörébe utalta volna, hogy mely kötelezettséget kellett fegyverszüneti vagy jóvátételi kötelezettségnek tekinteni. A GF 1946. január 22-én lett kész a már Jóvátételi Hivatalként (JH) hívott új jóvátételi irányító szerv hatásköréről és szervezetéről szóló rendelettervezettel, amit az illetékes miniszterek megkérdezése nélkül fogadott el. (Közben - nem látva helyét a GF által irányított jóvátételi apparátusban - Pokorny Hermann 1946. január 21-én lemondott kormánybiztosi tisztségéről.) Ezt a javaslatot terjesztette fel Balogh István miniszterelnökségi államtitkár 1946. január 31-én a Minisztertanácsnak. A tervezetet a nem kommunista miniszterek visszautasították. Bárányos Károly kisgazdapárti közellátásügyi miniszter elfogadta a JH felállítását, de súlyos kritika alá vette a JH-nak a GF alá való rendelését. Mivel szerinte a jóvátétel a nemzetre nehezedő legsúlyosabb nemzetközi kötelezettség, ezért az abból eredő felelősség az egész kormányt terheli. Véleménye szerint ezért a JH-nak az egész kormányt képviselő miniszterelnök fennhatósága alá kell kerülnie. A szociáldemokrata Ries István igazságügy-miniszter megállapította, hogy a javaslat olyan széles jogkört adna a JH-nak, amely meghaladná a jóvátételi kötelezettségek lebonyolításával kapcsolatban az egyes miniszterek jogkörét, ezért alkotmányos szempontból aggályosnak tartotta a tervezetet. Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter számára problematikusnak tűnt az, hogy a GF maga kívánta meghatározni, mit kell jóvátételi, mit fegyverszüneti kötelezettségnek tekinteni. Véleménye szerint a Gazdasági Főtanács összetételénél fogva nem nemzetközi jogi, hanem gazdasági kérdések megvitatására lenne hivatott. A kritikák eredményeképpen a GF némi engedményre kényszerült. Az 1946. február 8-i minisztertanácsi ülés elé került átdolgozott tervezetben a Jóvátételi Hivatalt a Miniszterelnökség fennhatósága alá vonták, és a kormány hatáskörében dönthette el, hogy mely kötelezettséget kell fegyverszüneti vagy jóvátételi kötelezettségnek tekinteni. A módosított tervezetet ezután a miniszterta256