Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Műhely - Weinacht Tamás: A Jóvátételi Hivatal működése, 1946-1952
Műhely többi szövetséges állam felé fizetendő kártérítés mértékét nem határozta meg összegszerűen. A kártérítés fizetésének alapja a dollár akkor érvényes arany- paritása volt (1 uncia arany = 35 USA dollár). Az egyezmény további jelentős teherként a Magyarországon működő Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) ellátását is a magyar fél kötelességévé tette.2 A Szovjetunió részére fizetendő jóvátétel részleteit az 1945. június 15-én megkötött magyar-szovjet jóvátételi egyezmény szabályozta. Ennek alapján Magyarországnak 1945. január 20. és 1950. január 20. között 200 millió USA dollár jóvátételt kellett teljesítenie új áruk és gyártmányok leszállításával, valamint meglevő gyárak, műszaki létesítmények leszerelésével. Jóvátételi árként az egyezmény az 1938-as világpiaci árakat határozta meg, ipari áruk esetén 15, a többi áru esetén 10%-os felárral. A jóvátételi szállítások késedelmes teljesítéséért a szovjet fél havi 5%-os késedelmi kamatot számolhatott fel. A jóvátételi árucikkek csomagolási, valamint szovjet dunai kikötőbe vagy a román-szovjet, illetve a csehszlovák-szovjet határra való szállításának költsége a magyar felet terhelte.3 A csehszlovák—magyar jóvátételi egyezmény megkötésére 1946. április 6-án került sor. Magyarországnak 1945. január 20. és 1951. január 20. között 30 millió USA dollár jóvátételt kellett fizetnie Csehszlovákiának. 1946-ban a magyar félnek négymillió dollár, a következő négy évben megközelítőleg 6,5 millió dollár jóvátételi szállítást kellett teljesítenie. A szállítási feltételek megegyeztek a szovjet egyezmény feltételeivel.4 A magyar-jugoszláv jóvátételi egyezményt 1946. május 11-én kötötték meg, mely alapján Magyarországnak 1946. január 20. és 1951. január 20. között 70 millió USA dollár jóvátételi fizetési kötelezettsége volt. Ezt évi 14 millió dolláros részletekben kellett jóvátételi szállítások formájában teljesítenie. Az egyezmény megkötésének időpontjáig a Jugoszlávia felé teljesített jóvátételi célú ún. előszállítások értékét beleszámították az 1946-os jóvátételi kötelezettségekbe.5 Az 1938-as árak alkalmazása és a felárak mértéke megegyezett a szovjet és a csehszlovák egyezményben foglaltakkal, azonban az utóbbiak árrendelkezésétől eltérően, a jugoszláv szállítási tételeket ár szempontjából három csoportba osztották. Az elsőbe tartoztak azok az áruk, melyek a szovjet és a csehszlovák egyezményekben is szerepeltek. Ezek esetében a szovjet jóváté2 3 4 5 Balogh Sándor - Földesi Margit: A magyar jóvátétel és ami mögötte van... Válogatott dokumentumok 1945-1949. Budapest, 1998, Napvilág Kiadó 21-22. o. Uo. 29-31.0. Uo. 72-74. o. Uo. 94-95. o. 248
