Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Kilátó - Cosmin Budeancá: A romániai németek Szovjetunióba történő 1945-ös deportálása román szemszögből. Esettanulmány: Hunyad, Fehér és Szeben megyék

Cosmin Budeancä: A romániai németek Szovjetunióba történő 1945-ös deportálása gozni vagy az új agrárgazdasági struktúrák keretein belül.29 30 „Hát aztán meg­dolgozták a románok földjeit, mert nehéz volt, hogy semmi nélkül hagyták őket. ” (Petru Ion) „A TÉESZ-ben dolgoztak, de csak egy-kettő közülük, keve­sen... Nem nagyon dolgoztak a TÉESZ-ben. Ok rögtön elhelyezkedtek, nem tudom miként, de elhelyezkedtek. ” (Bárbulea Maria) Fokozatosan, az iparosítás előrehaladtával egyre többen közülük, különö­sen a fiatalok és a férfiak, a városi gyárakban helyezkedtek el. „Miután elvet­ték a földjeiket, mindegyikük úgy élt, ahogy tudott, ki hol tudott dolgozni. Még a románokhoz is jöttek, hogy segítsék őket egy s másban, de nem igen működtek közre. Elmentek az építkezésekhez is. A faluban laktak, reggel el­mentek dolgozni, s este hazajöttek... ingáztak. Ott dolgoztak, ahol csak tud­tak. ” (Párvan Vasile) „ Mentek és dolgoztak a vasútnál, aztán létrejött a TÉ- ESZ, és a mi asszonyainkkal együtt mentek a TÉESZ-be dolgozni... És még a csoportvezető is német volt... Am a férfiak kevesebben voltak a TÉESZ-ben, mert hát sokan a németek közül a vajdahuny add0 vasművekbe jártak dolgoz­ni, Kudzsirba31 és Szászvárosba. ” (Murg Lucretia) Ebben a kontextusban érdemes megvizsgálni, miként látták a románok azt, hogy a németek a „városba” jártak dolgozni. Amikor erről a témáról be­széltünk, a románok irigységgel vegyes csodálatot tanúsítottak. Az 1945-ös földreform után ugyanis ők még inkább kötődtek a földhöz, miközben a né­meteknek már semmi okuk nem volt a falvakban maradni. A mezőgazdaság kollektivizálásának elhúzódása azt eredményezte, hogy a románok többsége „kitartott”, és csak nagy nehezen adta át a földjét a TÉESZ-nek. Röviddel azután, hogy kénytelenek voltak engedni, és beléptek a „kollektív gazdaság­ba”, ők is elmentek dolgozni a „városba”, mivel elégedetlenek voltak a java­dalmazással. Itt azonban újból a németekre találtak, akiknek már régiségük volt, és a földművelőkénél magasabb jövedelmük a gazdaságukon is meglát­szott. „A német az német, okos fiú. Elvették a földjeiket, minden jogaikat... és csak egy szatyorral a kezükben mentek el Vajdahunyadra a gyárba, és ingáz­tak... Hajnali 4-kor keltek, hogy 7-re odaérhessenek. Fárasztó volt. De senki közülük nem volt munkanélküli, nem maradtak munkahely nélkül. Mind el­mentek Vajdahunyadra dolgozni és házat építettek, gazdaságuk volt, és több mindenük lett, mint azelőtt. ” (Gabor Constantin) „Egyesek eladták mindenüket, “9 Lásd Cosmin Budeancä: Efectele exproprierilor §i nationalizárilor asupra etnicilor germani: inte- grarea ín Cooperativele Agricole de Productie §i migratia spre ora§e, ín perspectiva romanilor. In Hannelore Baier (ed.): Abbrüche und Aufbrüche. Die Rumäniendeutschen nach zwei Weltkriegen. Tagungsbeiträge / Rupturi §i női inceputuri. Germanii din Romania dupä cele douä räzboaie mondiale. Comunicärile unui simpozion. Sibiu, 2014, Honterus, 69-98. o. 30 Vajdahunyad, románul Hunedoara. Város a romániai Hunyad megyében. (A ford.) 3' Kudzsir, románul Cugir. Város a romániai Fehér megyében. (A ford.) 229

Next

/
Thumbnails
Contents