Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Történetek, sorsok, legendák - Völgyesi Zoltán: Málenkij robot és a zsidó bosszú legendája Hajdúnánáson

Történetek, sorsok, legendák

szolgálatos már közvetlenül a szovjetek érkezése után visszatért a városba. Olyanok, akiknek sikerült megszökniük, s a front közeledtekor a város környéki tanyákon bujkáltak. Az eset érdekessége, hogy a szovjetek által november 3-án Nánásról elhurcolt férfiak közé két, a településre visszatért nánási zsidó is bekerült. Ők Sebestyén Miklós tanyáján húzódtak meg, s a gazdálkodó családjával együtt a szovjetek érkezése után beköltöztek a városba. Sebestyénné közlése szerint azért jöttek be a településre, mert itt nagyobb biztonságra számított a család, míg a tanyán jobban tartani lehetett a szovjet katonák önkényeskedéseitől, erőszakoskodásától, rablásától. Azonban éppen a beköltözés lett a vesztük: a gazdát és a fiát is saját házukból hurcolták el! Tőlük vitték el továbbá a két volt munkaszolgálatos zsidó férfit is. Őket azonban a debreceni gyűjtőtáborból elengedték, s visszatérhettek Nánásra. Sebestyénné is akként vélekedett az interjú készítésekor, hogy Schlosser „keze lehetett a dologban”, úgy vélte, Schlosser hozatta vissza a két munkaszolgálatost, akik a fogolygyűjtéskor „beleestek a szórásba”.39 Nyilván nem Schlosser intézkedett a debreceni táborban, valószínűleg a két volt munkaszolgálatos igazolni tudta zsidó származását a gyűjtőtáborban, talán épp nánási nem zsidó ismerősei révén. Sebestyénné elmondása szerint a fogolygyűjtés éjszakáján ő maga nem látta Schlossert, ő is csak halottá, hogy valaki felismerte. Ez a legenda sajátos vonása: az elterjedt szóbeszéd szerint több asszony is felismerte Schlossert az elhurcoláskor, de akikről egyesek tudni vélték, hogy ők voltak azok, azok ezt tagadták, s úgy nyilatkoztak, hogy ők is csak hallották, hogy valakik felismerték.

November 3-án a szovjetek elvittek egy harmadik zsidó munkaszolgálatost is Nánásról, ő azonban nem hajdúnánási származású volt, hanem munkaszolgálatosként került ide, s mint gyógyszerészgyakornok a Lipsitz-féle patikában dolgozott. Neki a szemtanú Hadas Ferenc szerint nem sikerült megmenekülnie, hiába kiabálta még útközben, a marhavagon ablakából is: „Ért zsidó vagyok, engedjetek el!” Nem is tért vissza a Szovjetunióból.40 Ez az eset nem tekinthető egyedinek, máshol is volt rá példa, hogy zsidó munkaszolgálatost hadifogolyként, illetve civilekkel együtt a Szovjetunióba hurcoltak. Stark Tamás szerint összesen mintegy 20-25 ezerre tehető a szovjet fogolytáborokba került magyar zsidók létszáma.41

A hajdúnánási szovjet fogolygyűjtés „zsidó bosszúként” való értelmezésének már önmagában az a tény is ellentmond, hogy zsidók kerültek a foglyok

39 Interjú özv. Sebestyén Miklósnéval. Hajdúnánás, 1992. augusztus 5.

40 Hadas: i. m. 30. o.

4' Stark Tamás: Zsidóság a vészkorszakban és a felszabadulás után (1939-1955). Budapest, 1995, MTA Történettudományi Intézete, 33—40. o.

200