Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Történetek, sorsok, legendák - Völgyesi Zoltán: Málenkij robot és a zsidó bosszú legendája Hajdúnánáson

Völgyesi Zoltán: Málenkij robot és a zsidó bosszú legendája Hajdúnánáson

nákkal kitölteniük, akkor ezt kiegészítették civilekkel. Részben ez határozta meg, hogy egy adott területről mennyi civilt vittek el.

Az elfoglalt területek pacifikálása érdekében a katonaköteles korú férfiakat a szovjet bevonulást követő napokban összefogdosták, nemcsak a katonaviselteket, hanem azokat is, akik sohasem voltak katonák. Mindez a lakosság megfélemlítését és megbüntetését célozta, sőt vegyes etnikumú területeken a lakosság etnikai összetételének megváltoztatását is szolgálta. Ilyen etnikai színezetű büntető akció zajlott a háború végén a Szovjetunióhoz csatolt Kárpátalján, ahonnan tömegesen hurcolták szovjet fogságba a magyar férfiakat a német nemzetiségűekkel együtt, valamint a Kárpátaljával szomszédos, a háború végén még bizonytalan hovatartozású Csonka-Bereg településein, továbbá a háború végén Csehszlovákiához visszakerült felvidéki területek keleti részén, a Bodrogközben és az Ung-vidéken.24

A helyi parancsnokok döntései és a frontesemények, a hadműveletek iránya, a harc hevessége és elhúzódása is befolyásolhatta, hogy egy-egy települést milyen mértékben érint a szovjet fogolygyűjtés. Különösen jellemző volt a tömeges fogolyejtés, ha nagyok voltak a szovjet veszteségek, illetve lassabb volt a szovjet csapatok előrehaladása a tervezettnél. A szokatlanul nagyarányú civil összegyűjtésének ez lehetett a fő oka Kolozsváron és Tordán éppúgy, mint Budapest, Nyíregyháza és Hajdúnánás esetében. A Kárpát-medencében elsőként a Székelyföldön és Eszak-Erdélyben került sor a magyar polgári lakosság tömeges elhurcolására. A legtöbb civilt, mintegy ötezer főt Kolozsváron gyűjtötték össze 1944. október 12. és 15. között, azt követően, hogy a szovjet csapatoknak a tordai csatában (1944. szeptember 15 - október 7.) sikerült áttörniük a tordai védelmi vonalat. 1944. október 4-én foglalták el Tordát, október 11-én Kolozsvárt.25 A háború utolsó szakaszában a tordai volt a leghosszabb ideig ellenálló védelmi vonal Kelet-Európábán, ahol a német

24 A 4. Ukrán Front november 13-án kiadott, 0036-os számú parancsa kimondta, hogy Kárpátalján „egész sor településen német és magyar nemzetiségű hadköteles személyek élnek, akiket ugyanúgy, mint az ellenség katonáit, le kell tartóztatni és hadifogolytáborba kell irányítani. ” Stark: Magyar foglyok a Szovjetunióban... 71-73. o.; Varga Éva Mária: Magyarok szovjet hadifogságban (1941-1956) az oroszországi levéltári források tükrében. Budapest, 2009, Russica Pannonicana, 146-147. o.; Dupka György: A mi Golgotánk: a kollektív bűnösség elvének alkalmazása a kárpátaljai magyarokkal és németekkel szemben (A 4. Ukrán Front Katonai Tanácsa határozatainak végrehajtása az NKVD-jelentések tükrében, 1944-1946). Ungvár - Budapest, 2012, Intermix Kiadó, 30-34. o. A kárpátaljai akció átnyúlt a háború után Csehszlovákiához csatolt Bodrogközbe és Ung-vidékre, valamint Csonka-Bereg területére, amit 1945 augusztusában rövid ideig Ukrajnához is csatoltak, majd a nagyhatalmi megállapodások alapján Magyarországé maradt. Uo. 62-65. o.

25 Stark: Magyar foglyok a Szovjetunióban... 34. o.; Varga: Magyarok szovjet hadifogságban (1941-1956) az oroszországi levéltári források tükrében... 144. o. Tordáról hétszáz magyar férfit hurcoltak el a szovjetek. Murádin János Kristóf: Málenkij robot - Kolozsváriak szovjet fogságban, 1944-1948. Történelem és Muzeológia - Miskolci Internetes Folyóirat, 2014. 2. sz. 81. o.

195