Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Történetek, sorsok, legendák - Szita Szabolcs: Embermentés a második világháborús magyar hadviselés utolsó hónapjaiban. Az embermentők kultusza
Szita Szabolcs: Embermentés a második világháborús magyar hadviselés utolsó hónapjaiban Katalint, Jávor Pált.26 Addigi széles ismertségük, hírnevük sem védte meg őket. A nyilaskeresztes rémuralom, a mindennapi terror idején a lakosság fenyegetettsége nőttön nőtt. Következményeként a műhelyek, pincerészek, hátsó lakrészek több helyütt menedékhellyé alakultak. Ilyeneket létesítettek a budafoki barlanglakásokban is. Az utóbbi helyen Kópházy Erzsébet és családja, valamint Schuck Erzsébet segített meg többeket, köztük Egri Irén írónőt és férjét, Déri Károlyt. Az embermentők rejtekhelyét biztosítottak, élelmezték a rászorulókat, életmentő papírokat, pénzt, gyógyszert vagy orvosi segítséget nyújtottak és számos más, önzetlen emberi gesztust tettek. A nyilas fegyveresek szüntelen razziázásokkal, házkutatásokkal próbálták felderíteni a rejtőzködő zsidókat és támogatóikat. Besúgások, feljelentések is napirenden voltak. Többször előfordult, hogy az embervadászok a mentővel és az oltalmazottal egyaránt végeztek. Másokat éjszakánként csoportosan a Duna partjára kísértek, és a hidak alatt alsóruhára vetkőztetve a folyóba lőttek. Az ilyen gyilkosságokat főként a zuglói és a Városmajorban tanyázó nyilasok követték el. A felfegyverzett, folytonosan razziázó nyilasok ellenében - az emberéletek oltalmazásáért - alkalmanként magyar katonák is felléptek. Mikó Zoltán vezérkari százados és Bondor Vilmos főhadnagy, valamint a köréjük szervezett ellenállási törzs kiterjedt mentési akciókat teljesített. Több száz igazolványt, mentesítési papírokat adtak bujdosóknak, szökött katonáknak, egyetemistáknak, származásuk okán üldözötteknek. Magyar írókat, a szellemi élet képviselőit is igyekeztek oltalmazni.27 A 20. munkaszolgálatos zászlóalj gazdasági hivatalának főnöke, Ferenczfalvi Kálmán hadapród őrmester munkaszolgálatos nők tucatjait mentette, segítette. Sokan menekültek meg Bóth Raymund alezredes, Löderer Emil és Fehér István őrnagyok intézkedései nyomán. A központi gettóra is kiterjedő, sok családot érintő tömeges és leleményes mentés fűződik Ocskay László reaktivált százados, az ún. ruhagyűjtő század parancsnokának nevéhez. Vidéki embermentéseket is érdemes felidéznünk. Miskolcon Kopácsi Sándor vasmunkás és családja több üldözöttnek nyújtott menedéket. Winter Jenő munkaszolgálatos közvetítésével húsznál több bajbajutottat láttak el hamis papírokkal. Diósgyőrött zsidókat rejtegetett lakásán és további szökésüket segítette Bánhegyi Béla vasesztergályos. A gönci járás egyik kisközségében, 26 Karády Katalin meghurcolásáról lásd Vallomások a holtak házából. Budapest, é. n. [2007], Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára - Corvina, 155-167. o. 22 Szita Szabolcs (szerk.): A humánum példái. Dokumentumok, emlékezések a magyarországi embermentési akciók 1944-1945. évi történetéhez. Budapest, 1998, 24—25. o. 183
