Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Történetek, sorsok, legendák - Kis József: A miskolci tízes csoport története

Kis József: A miskolci tízes csoport története

Közben Drótosékkal szemben folytatódott az eljárás, s egymás után jelentkeztek a terhelő tanúk. Egyikük - aki megszökött a kivégzés elől - a szembesítéskor felismerte Drótost és Krajcsit.54 Krajcsi érezhette vesztét, ezért 1946. május 19-én szökést kísérelt meg a miskolci fogházból, azonban két percen belül elfogták.55 Június közepe táján szigorú őrizet mellett kilenc „nyilas bűntevőt” szállítottak Lébénybe, helyszíni szemlére. A helyi lakosok Drótos Gyulát, Krajcsi Jánost és a már elítélt Cseh Károlyt ismerték fel.56 Krajcsi 1948. január 26-án megszökött, azonban február 1-jén ismét elfogták, így sorsát nem kerülhette el.

Ügyüket a miskolci népbíróság dr. Fűrész Endre tanácsa tárgyalta. 1948. június 28-án kezdődött a tárgyalás. A monstre perben 110 tanút hallgattak meg. Elsőként Drótos Gyulát hallgatták meg, aki közölte: „Nem érzem magam bűnösnek, soha életemben nem követtem el bűnt. ” Krajcsi János sem vallotta magát bűnösnek, s mint arról az újság beszámolt: „Szemérmetlenül kijelenti, hogy nem is tud a gyilkosságokról. ” Csicsics is „konokul” tagadott.57 A tárgyalás során többen felismerték őket, és leginkább Drótos Gyulára, valamint Krajcsi Jánosra tettek terhelő tanúvallomást. Egyikük határozottan „állította, hogy a létrástetői kivégzéseknek Drótos, Krajcsi és egy Gitta nevezetű egyén volt az irányítója. ” Szántai Gyula - már elítélt nyilas - „ előadja, hogy tudomása volt arról a kivégzésről, amit a Sajó-parton hajtottak végre. Azt is tudja, hogy a kivégzésben Drótos Gyula is részt vett. A bennfentes nyilasok, mint Drótos és Krajcsi, többször eltűntek »különleges munkára«, ahogy ők a kivégzéseket nevezték. ”58 Kollacsek Gyula tanúvallomásában elmondta, hogy „ egy esetben hallotta, amint Krajcsi a társával beszélgetett: »Egy pár embert kinyírtunk« - mondta neki a társa - erre Krajcsi hangosan felelte, hogy »még fogunk is«. A szembesítések során semmire sem emlékeznek, mindent tagadnak. ”59

A vádlottak az utolsó szó jogán is „megmaradtak konok tagadásuk mellett”,60 a bíróság azonban bizonyítottnak vette a vádat. A miskolci népbíróság 1948. július 12-én Drótost és Krajcsit halálra ítélte, Csicsicset és Czimert életfogytiglani kényszermunkára ítélte, míg Gergely Lajost felmentették és szabadlábra helyezték arra hivatkozva, hogy a miskolci népbíróság már jogerősen elítélte. Az ügyész Csicsics, Czimmer és Gergely ügyében súlyosbítáFelvidéki Népszava, 1946. március 12.

55 Szabad Magyarország, 1946. május 22.

56 Szabad Magyarország, 1946. június 18.

55 Északmagyarország, 1948. június 29.

58 Északmagyarország, 1948. július 3.

5^ Északmagyarország, 1948. július 10.

60 Északmagyarország, 1948. július 13.

169