Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Történetek, sorsok, legendák - Kis József: A miskolci tízes csoport története

Kis József: A miskolci tízes csoport története

lakhegy alatti bunkerbe. A tizennégy fogva tartott közül csak Rósinger Márton menekült meg; dr. Berényi László miskolci ügyvéd, Bárdos Emil vaskereskedő, Züszmann Sándor, Szabados György, Blau Zoltán, Váradi nevű biztosító titkár, Klein, a Király malom tulajdonosa holttesteit később ő ismerte fel a létrástetői tömegsír feltárásánál.15 Szintúgy az áldozatok között volt az a néhány bujkáló izraelita, akiket október 31-én tartóztattak le. A nyolc lefogot- tat - a ház tulajdonosával együtt - a Radványi-féle hűségházba vitték el, ahol állítólag maga Kóródy István nyilas vezér fogadta őket. Utóbb többük - köztük Valder István - holttestét azonosították Létrástetőn.16

Mint később a létrástetői tömegsírt feltáró vizsgálóbíró megállapította: „ a feltárt tömegsírban a halottak túlnyomó része hason fekve, részben pedig fejjel lefelé fekszik. Azt lehet megállapítani, hogy a gyilkosok a sír szélén lévő dombra állították áldozataikat, ott lőtték agyon őket és azok belezuhantak a sírba. [...] Az áldozatok kivétel nélkül a nyak közepén vagy a tarkón hátulról kapták a halálos lövést. ”17 Az exhumálások során több tömegsírból 147 áldozat teteme került elő.18

A nyilas fegyveres pártszolgálatosokon kívül 1944 októberében és novemberében a németek (Gestapo, SS különítmények) is követtek el tömeggyilkosságokat, így október 23-án a görömbölyi Lippa völgyében, október 24-én a hejőcsabai Gadó-tanyán. Utóbb tömegsírt találtak a Bábonyibércen, Kőporoson, a Szondi-telepen, Arnót határában, továbbá a Bükkben Szentléleken, Alabástrombércen és Csikorgótetőn.19

A nyilas terror azonban Miskolcon már a végnapjait élte, a szovjetek feltartóztathatatlanul közeledtek. A kormány elrendelte az üzemek, kórházak, hivatalok leszerelését, s a kijelölt felvevő helyekre való áttelepítését. Miskolc kiürítését 1944. november 5-én rendelték el, a tényleges kiürítés november 9- én kezdődött meg.20 Erre jó okuk volt, mivel november 10-én már közvetlenül a város környékén folytak a harcok, a tüzérségi tüzet a városból is lehetett látni, sőt a város belterületét is több találat érte. A nyilasok november 10. és 17. között hagyták el Miskolcot.

*5 MNL BAZML XXV. 4. Nb. 410/1948. Rósinger Márton tanúkihallgatása, 1948. január 27.

16 MNL BAZML XXV. 4. Nb. 60/1946. Kolozs Miklós István bírósági vallomása. Kaufmann Miklós miskolci lakos feljelentése.

17 Felvidéki Népszava. 1945. május 5.

18 MNL BAZML XXV. 71/d. B.II.00130/1954-2. sz. ítélet Mente Zoltán és társai ügyében.

*9 MNL BAZML XVII. 407. 749/1945.; Miskolci Hírlap, 1945. május 20.; Beránné Nemes Éva: Miskolc politikai élete a német megszállás hónapjaiban. In Borsodi Történelmi Évkönyv. III. Miskolc, 1971, 35. o.; Csíki Tamás: A miskolci zsidóság a holocaust időszakában. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 2001, 345. p.

20 Beránné: i. m. 33. o.

159