Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Pusztulás - újjáépítés - Kocsis Piroska: Pillanatfelvétel a második világháború utáni közegészségügyi helyzetről
Pusztulás - újjáépítés gyűjtsék össze, s az így összegyűjtött gyógyszert osszák szét a gyógyszertárak között.64 Az 1945-ben készült közegészségügyi jelentés egyik kérdése a reáljogú,65 a személyjogú,66 a fiók-, a házi és a kézi gyógyszertárak számára, valamint a nem működő gyógyszertárakra, a tulajdonos által vezetett, a bérbe adott, az özvegyi jogon haszonélvezett és a hatósági kezelésbe vett gyógyszertárakra gyűjtött adatokat. A gyógyszerészeknél vizsgálták a teljes jogú vagy okleveles gyógyszerészek, a gyógyszerészjelöltek, a gyakornokok és a hallgatók adatait. Sok gyógyszertár a háborús kifosztás, a gyógyszerészek elhurcolása, deportálása vagy elmenekülése miatt nem működött. Idő kellett ahhoz, hogy a tulajdonosok a bezárt, tönkrement és működésképtelen gyógyszertárakat helyreállítsák, berendezzék, a beszerzési nehézségek közepette felszereljék, majd ismét a betegek szolgálatába állítsák. 20. Kórházak (köz- és magánkórházak, tüdőbeteg-, szülő-, terhes- és anyaotthonok, szanatóriumok, stb.) felügyelete A második világháború végére Magyarország területén alig maradt működőképes egészségügyi intézmény. A „kegyelemdöfést” a kórházaknak az a rendelkezés adta meg, mely személyzetét arra kötelezte, hogy a felszerelés értékesebb részéével67 a közelgő front elől nyugatra meneküljön.68 Ezzel az intézkedéssel sok kórház működésképtelenné vált, hiszen orvosainak és alkalmazottainak nagy része katonai szolgálatát töltötte vagy hadifogságban volt. Hiányukat az otthon maradottak nem tudták teljes mértékben pótolni, ezért komoly nehézségek keletkeztek a betegellátásban; ugyanakkor a kórházi épületek többségét hadikórház céljára át kellett engedni a szovjet katonaságnak. A kórházak fenntartásához szükséges felszerelési tárgyakat, a gyógyszert, kötszert nem tudták biztosítani, hiányzott a műtétek végzéséhez szükséges altatószer, nem volt pénz és tüzelőanyag, a betegek töltetlen szalmazsákokban, saját ágyneműikben, fűtetlen, hideg kórtermekben feküdtek. Nehezítette a beteg64 MNL OL XIX-A-83-a-22-1945. április 19. 65 Az ilyen típusú gyógyszertár adható-vehető (a házzal együtt vagy anélkül), a meghatározó a vagyoni birtoklás volt. Örökölhető és bérbe adható, tulajdonosa nemcsak gyógyszerész lehetett. 66 A személyjogú gyógyszertár névre, személyre szólt. Nem lehetett eladni vagy megvásárolni, nem volt örökölhető, csupán haszonélvezeti jogot biztosított az özvegy vagy a kiskorú(ak) számára. 6^ A front közeledtére leszerelték és elszállították a legkorszerűbb műtőket. 6^ A nyilas uralom utolsó szakaszában a miniszteri biztosság rendelte el a kórházak Nyugatra történő kitelepítését. 148