Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Pusztulás - újjáépítés - Kocsis Piroska: Pillanatfelvétel a második világháború utáni közegészségügyi helyzetről
Pusztulás - újjáépítés A vasút egészségügyi szolgálat keretében ellenőrizték az állomásépületek, jegyváltó csarnokok, várótermek, vasúti éttermek, nyilvános árnyékszékek, vendégszobák, vasúti közkutak és vízvezetékek állapotát. Az ipar- és munkaegészségügy területén ellenőrizték a gyárakat, telepengedélyeket, munkáslakásokat, a segédek és tanoncok elhelyezését, a gyári étkezőket és az élelmezés helyzetét. Vizsgálták az élelmiszerforgalmat, az üzemek, üzletek, elárusítóhelyek, vásárcsarnokok, piacok, tejipari üzemek, tehenészetek, vágóhidak, hús- és sütőipari üzemek, üzletek, szatócsboltok és vegyeskereskedések állapotát. Nem maradtak ki az ellenőrzésből a vendéglők, éttermek, kifőzdék, büfék, utcai árusok, kávéházak és kimérések, a kocsmák és az italmérések sem A fürdők, gyógyfürdők, éghajlati gyógyintézetek, gyógyhelyek, üdülőhelyek, ásvány- és gyógyvízforrások, valamint a gyógyáru- és kötszer-kereskedelem is a vizsgálatok tárgyát képezte. Ahol a köztisztaság szempontjából hiányosságot tapasztaltak, ott eljárást indítottak. Meglepő, hogy a közölt statisztikai adatok alig adnak hírt eljárás indításáról. Bács-Bodrog vármegyében két esetben indítottak eljárást, Baján 83 esetben a lakóház és környezete, az utcai árusok, a sütőipari üzemek, a gyári közös árnyékszékek vizsgálata után indult eljárás. Hódmezővásárhelyen a fürdők többsége nem működött, a strandfürdőt egész nyáron az orosz katonák vették igénybe, így azt a civil lakosság alig használhatta. Ácsán az üzemeket csak április—június folyamán nyitották meg, az árusítást részben beszüntették. Alagon a vasútállomás épülete és környéke a megszálló csapatok állandó szállítása és mozgása következtében, illetve a takarítás hiánya miatt piszkos volt, ennek ellenére a tiszti főorvos közölte: az „állapot fokozatosan javul’’. 11. Anya-, csecsemő- és gyermekvédelem Az anya- és csecsemővédő intézetekre vonatkozó adatkérés csak Budapestre szorítkozott, így az adatközlők ezt a rovatot nem töltötték ki. 12. Iskolák, óvodák, napközi otthonok, menedékházak és bölcsődék A front átvonulása után a gyermekintézmények, az iskolák, óvodák, bölcsődék többsége - a tönkrement infrastruktúra, a felszerelés- és létszámhiány miatt - nem működött teljes létszámmal. Elpusztult az iskolák egy részének a bútorzata, a fizikai és a természetrajzi szertár, sok esetben megsemmisült a féltve őrzött iskolai könyvtár. Az iskolák, óvodák, bölcsődék, menedékházak egy részét teljesen kifosztották, más részüket bezárták a felszerelés, a szemléltetőeszközök, a játékok vagy az óvónő hiánya miatt. Az oktatást sokszor csak a tanítók, tanárok, óvónők szorgalma és találékonysága biztosította. 142
