Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Pusztulás - újjáépítés - Kántor Balázs: Adalékok az 1944-1945-ben Nyugatra hurcolt magyar javak történetéhez
Kántor Balázs: Adalékok az 1944-1945-ben Nyugatra hurcolt magyar javak történetéhez tus 9-én Gách Lajos államtitkár, Udvarhelyi Károly miniszteri osztálytanácsos és Varga Ferenc külkereskedelmi igazgatósági tisztviselő vezetésével bizottságot küldött Ausztriába és Csehszlovákiába.49 A Csehszlovákiába küldött ún. cseh bizottság elsőként a szovjet katonai hatóságokkal vette fel a kapcsolatot az ausztriai Weitersfeldben található MAVAG-személyzet és a közel 11 vagon szállítmány ügyében. Utóbbi széthordása ugyanis ekkor már folyamatban volt. Az aláírt megállapodás értelmében a magyarok szabadon közlekedhetnek a területen, az orosz katonák nem tulajdonítják el a magyar tulajdont, a hazaszállítás ügyében pedig a bécsi és budapesti SZEB fog segítséget nyújtani.50 A kevésbé sikeres csehszlovákiai szakaszt (Brno, Prága, Teplice, Pilsen) követően a bizottság Ausztriában folytatta tovább felderítő útját. Az amerikai hatóságok ugyan csak Linzben engedélyezték a magyar küldöttségnek a kutakodást, ám titokban sikerült felmérniük a város 30 km-es környékét is, sőt volt, aki Passauig is eljutott. Legfőbb feladatuk az volt, hogy felmérjék hol, milyen kitelepített üzem található, mekkora a kiszállított anyagok mennyisége és milyen a kint ragadtak hangulata.51 A követség végül Salzburgban is tárgyalhatott a helyi katonai hatóságokkal. Az üzemek helyzetének felderítése érdekében megpróbálták felkutatni az egykori DIKO és UNIKO jegyzőkönyveit és felvenni a fellelt üzemek adatait. Közel egymillió tonnára tették a vagonokban és hajókban lévő anyagok tömegét, ám a 40 ezer vagonból mindössze 24 ezret sikerült átvizsgálniuk. Számításaik szerint közel 1,5 millió magyar menekült Ausztriába és Németországba.52 Az ott tapasztaltak arra indították az újjáépítési minisztert, hogy a feladatot egy központi szervnek kell ellátnia, megakadályozandó ezzel az egyes tárcák közötti párhuzamosságokat. Az 1945. szeptember 26-i minisztertanácsi ülésen előterjesztette javaslatát a Külföldre hurcolt magyar nemzeti vagyon kormánybiztosságának felállítása ügyében. A javaslatot a jelenlévők elfogadták, ám a posztra kiszemelt személy tekintetében már nem volt ilyen egyetértés. Az eredeti javaslatban Tombor Jenő altábornagy szerepelt, ám a neve már ekkor át volt húzva és Andaházy-Kasnya Béla lett fölé írva.53 Utóbbi kinevezését Gerő Ernő kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter és Oltványi Imre pénzügyminiszter is aggályosnak tartotta. A kisgazdapárti Andaházy eredetileg 1945 júniusában Gerő minisztériumánál kapott volna államtitkári kinevezést, ám a miniszter elhalasztotta az erről szóló döntést. Kormánybiztossá 49 Szűcs László (szerk.): Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23 - 1945. november 15. Budapest, 1997, 298. o. 50 MNL OL XXIX-F-344-b. 189. doboz. 51 MNL OL P 2079 2. tétel 1. doboz Uo. Szűcs: Dálnoki Miklós Béla... 284. o.
