Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Pusztulás - újjáépítés - Keresztes Csaba: Az Országos Levéltár Budapest ostromában és a levéltár helyreállítása
Keresztes Csaba: Az Országos Levéltár Budapest ostromában és a levéltár helyreállítása Mindezen előrehaladás ellenére 1947-ben még kb. 60 folyóméter széthullott iratanyag volt, melyet újabb munkaszolgálatos nők igénylésével kívántak rendezni. A levéltár az addig elmaradt beszállítások, iratátvételek folytatására is gondolt. E feladatokban a levéltárnak nagy lemaradása volt; jellemző módon a minisztériumok sem tartották be a 32 éves iratátadási időt. A szándék ellenére a szükséges beszállításokat alig tudták foganatosítani, és több esetben a maguktól jelentkező hatóságokat - az időjárás okozta károk veszélyére való hivatkozással - el kellett utasítani.75 Átvették viszont néhány országos hatáskörű szerv anyagát, és 1946-tól kezdődően számos családi levéltár iratanyaga került letétként a levéltár őrizetébe.76 A helyhiány súlyosságát a hadilevéltár elköltöztetése enyhítette, az épület újjáépítésének előrehaladásával pedig már elegendő raktárhelyiség állt rendelkezésre a különböző iratanyagok átvételére. Iratgyarapodás azonban már a kezdetekben is volt, ennek legfőbb magyarázatát a magániratok nagyobb arányú beérkezése adta. Már 1945 tavaszától mind több magánember kereste fel a levéltárat és ajánlotta fel a saját vagy a birtokába került családi iratokat. Ennek oka nemcsak a biztonságba helyezés szándéka volt, hanem - ahogy akkor mondták - a „mai nehéz megélhetési körülmények” miatt voltak kénytelenek a magánjellegű okirataiktól megválni. Ezek jelentős része valóban történeti értékű dokumentum volt. Megvásárlásukhoz a levéltár többletforrást vett igénybe, és az elkallódástól, illetve a külföldre szállítás veszélyétől tartva minél több irategyüttest igyekeztek csereként vagy éppen megőrzésre is, a levéltárnak megszerezni.77 Az ún. vis major iratrendezési és mintaállványozási feladatok elvégzése után sor kerülhetett a mélyebb feltárásokon alapuló, tudományos igényű munkák megkezdésére is. Ennek egyik jele volt, hogy az inflációs nehézségek ellenére 1946-ban könyvalakban meg tudták jelentetni Ember Győző Az újkori magyar közigazgatás című, korábban elkészült munkáját. Szintén 1946-ban jelent meg a Levéltári Közlemények összevont, az 1942-1945-ös éveket felölelő évfolyama is, 1947 végén pedig a 24. (1946. évi) évfolyam is napvilágot láthatott.78 A kiadványszerkesztési munkát a hosszabb távú tudományos tervek elkészítése követte. Az új politikai és társadalmi helyzetben a levéltárnak is újra kellett definiálni önmagát, tevékenységét, és ki kellett alakítania munkájának súlypontját. 75 MNL OL Y7 173/1947. (3. doboz). 7^ Lakos: i. m. 295. o. 77 A vásárlási vagy adományozási ügyeket a levéltár szabályosan, külön ügyiraton iktatta, és ezek jelenleg az MNL OL Y szekciójának iratanyagában kereshetőek. 7^ Lakos: i. m. 298. o. 103
